Méltán vehetné át az Év albumkészítője díijat az a fővárosi lakos, aki ritkaságszámba menő, korrekt információkat tartalmazó gyűjteményével igencsak meglepte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Kelet-budapesti Igazgatóságát. A vélhetőn bőséges szabadidővel rendelkező nyugdíjas – albumba rendezve – 19 fényképet juttatott el a hatósághoz, feltüntetve a fotón szereplő személyek és tárgyak nevét is. Ily módon szerette volna lebuktatni kedves szomszédját, aki bejelentés nélkül, feketén szerelt autókat. “Ilyen egyértelmű, helytálló bejelentések ritkán érkeznek az adóhatósághoz, sőt, a feljelentések többnyire megalapozatlanok” – mondta el kérdésünkre Varga Árpád, az APEH szakmai elnökhelyettese. Vannak “állandó levelező partnerek”, akik szinte folyamatosan tájékoztatják az adóhatóságot, hogy az utcájukban kik és milyen típusú autót vásároltak, és furdalja az oldalukat a kíváncsiság: adózott pénzből tették-e. A rendszerváltás után tíz évvel sem csökkentek a közérdekű bejelentések az adóhatóságnál, és azok semmivel sem megalapozottabbak a korábbiaknál. Az ellenőrzések többségét azonban nem az ilyen levelek motiválják: tavaly például összesen mintegy 166 ezer ellenőrzést végeztek, s ezek 1 százalékánál is kevesebb esetben volt közérdekű bejelentés a vizsgálat megindításának oka.
Az APEH szakmai elnökhelyettese egyébként azt állítja, hogy nem olyan rossz az adómorál, miként azt sokan hangoztatják. A tavalyi csaknem 3500 milliárd forint adóbevétel 98 százaléka például önadózás révén folyt be az államkasszába, csupán a 2 százalék bevételezése volt ellenőrzések, valamint behajtások és egyéb kényszerintézkedések eredménye. Tavaly egyébként az ellenőrzéseket tekintve igen sikeres évet zárt az adóhatóság: az utólagos és a kiutalás előtti revíziók hatásaként a tervezett 45 milliárd forint helyett 54 milliárd bevétel keletkezett. Magyarázatul két okot említ: egyrészt volt több, milliárdos összegű megállapítás is, másrészt a korábbiaknál nagyobb erőket koncentráltak áfa-ellenőrzésre. Mint Ferenczy Judit ellenőrzési főosztályvezető hangsúlyozta: tavaly sok olyan áfás számlát találtak, amelyek mögött nem volt tényleges gazdasági teljesítés. Ráadásul egyre több a kifogástalan múltú, újdonsült “próbálkozó”. Különösen tanácsadói szolgáltatásoknál, különböző tanulmányok készítésénél találkoztak ilyen esetekkel, nagyvállalkozóknál és multiknál éppúgy, mint a kicsiknél. Az APEH elnökhelyette- sének az a tapasztalata, hogy a külföldiek egyedi adókedvezményeinek megszűnésével a bevételek mind nagyobb részével szemben igyekeznek költségeket kreálni. A kisebb vállalkozásoknál is az a leggyakoribb hiba, hogy megpróbálnak mindent költségként elszámolni: a franciaágytól kezdve mindenféle háztartási eszközt adómentes bevételből szeretnének vásárolni. Még ma is slágertéma a kapcsolt vállalkozások egymás közötti számlázása. De egyre bonyolultabb megoldások születnek, hogy a stiklik rejtve maradjanak az ellenőrök szeme elől.
JÓ BEFEKTETÉS. Tavaly egyébként az adóhatóság által indított ellenőrzések 55 százaléka megállapítással zárult, vagyis a revízióknak több mint a felénél találtak valamilyen jogszabályellenes tevékenységet. Kiutalás előtti ellenőrzés során 3 milliárd forint volt a legnagyobb jogtalanul visszaigényelt összeg, az utólagosoknál pedig 4 milliárdos adóhiány-csúcsra bukkantak. Utóbbiaknál egyébként egy ellenőrzés során átlagosan 1,4 millió forint adóhiányt tártak fel. A statisztikákból az is kiderül, hogy az államnak igen jó befektetés “adóellenőrbe invesztálni”, hiszen tavaly például a kiutalás előtti ellenőrzések során egy revizor átlagosan 46 millió forint kiutalását akadályozta meg.
Tekintettel az elmúlt év kedvező eredményeire, az idén nem lesz lényeges változás az APEH ellenőrzési gyakorlatában. A még jobb hatásfokot attól várják, hogy sokat fejlődött a számítógépes rendszerük, így a rendelkezésükre álló rengeteg háttérinformációt, kontrolladatot jobban tudják hasznosítani.
“Ebben az évben különösen a hazai és nemzetközi teherfuvarozásban, az élelmiszer- és hűtőiparban, valamint a villamosenergia-iparban tevékenykedő cégek számíthatnak átfogó revízióra” – hangsúlyozta Ferenczy Judit. Nagy figyelmet fordítanak azokra az építőipari vállalkozásokra is, amelyek számlája alapján a magánszemélyek lakásépítésük kapcsán áfát igényelnek vissza. A lakástámogatást igénylő polgárokat is vizsgálják majd. Vélhetően azok a vállalkozások sem ússzák meg a revíziót, amelyeknek alkalmazottja magánpénztári tag, de nem fizetik rendszeresen a tagdíjat. Újra fokozott ellenőrzésre számíthatnak az autókereskedelemmel foglalkozó cégek. Továbbra is az adóhatóság figyelmének központjában állnak a kapcsolt vállalkozások.
A kiutalás előtti áfa-ellenőrzések esetén némi segítséget ad a kapacitáshiánnyal küszködő adóhatóságnak, hogy az 500 ezer forint fölötti visszaigénylések teljesítésére a korábbi 30 nap helyett az idén 45 napjuk van. Bíznak benne, hogy jól működő kiválasztási rendszerük révén így még több áfát, illetve költségvetési támogatást tudnak “megakasztani”.
MEGFIGYELNEK. Ugyan már tavaly év vége felé is jelentősen növelte a “fekete dobozok”, a számlák és nyugták ellenőrzését az APEH, ennek ellenére ezen a területen nem érezhető az adómorál számottevő javulása. Az ilyen típusú vizsgálatok több mint 60 százaléka tavaly is megállapítással zárult. Éppen ezért ebben az évben még több ilyen ellenőrzésre készülnek. Az operatív főosztály emellett az idén is végzi az adózás rendjéről szóló törvényben megengedett, az ellenőrzési munka hatékonyságát jelentősen javító adatgyűjtést, megfigyeléseket az adóalanyokról.
Az adózók legszerencsésebbjei, akikhez a legritkábban jutnak el a hivatal ellenőrei: a nem egyéni vállalkozó magánszemélyek. E csoportnak alig több mint 1 százalékát ellenőrizték tavaly, s ez – kapacitáshiány miatt – az idén sem lesz másként. De a jelenlét erősítése érdekében, s hogy a magánszemélyek ne “100-150 évenként egyszer” essenek át adóellenőrzésen, az egyszerűsített revíziók érezhető gyakorítását tervezik. Attól viszont, hogy öt évre visszamenőleg átvilágítsanak valakit, az idén sem kell nagyon tartani.
