Félő – tartják egyre többen -, hogy a kissé erőltetett összevonások miatt egy túlbürokratizált, ugyanakkor átláthatatlan felügyelet jön létre. A mai napig sem fejeződött be ugyanis a korábbi bankfelügyelet és az értékpapír-felügyelet Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletté (ÁPTF) válásának tartalmi folyamata. Jóllehet, a jogszabálytervezet felett gyámkodó pénzügyminiszter éppen ezzel ellentétesen érvelt, amikor az intézkedés szükségességét indokolta. Járai Zsigmond szerint ugyanis – többek között – azért van szükség az összevonásra, mert a pénzügyi szervezetek tevékenységei mára olyannyira átfedik egymást, hogy szabályozásukat és ellenőrzésüket is egy egyesített felügyelet tudná hatékonyabban ellátni. S hogy e kinyilatkoztatás ne maradjon puszta frázis, a kormány még az idén szeretné is elfogadtatni az országgyűléssel a szuperszerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSÁF) létrehozásáról szóló törvényt.
Az Állami Biztosításfelügyelet (Ábif), az ÁPTF és az Állami Pénztárfelügyelet (Ápf) összevonásának megkezdésével kapcsolatban azonban egyre gyakrabban változnak a dátumok. Míg a pénzügyi kormányzat eredetileg 2000 januárjától kívánta megkezdeni az összevonást, mára a dátum április elsejére módosult, sőt, egy kormánykoalíciós módosító indítvány a jövő év közepéig tolná ki az akció elindítását. Az viszont már tény: bármikor is indul el a tényleges összevonás, annak előkészítésével a pénzügyminiszter Szalkai Istvánt, az ÁPTF jelenlegi elnökét bízta meg, akinek ez év végéig kell letennie javaslatát a kormány elé.
Szalkai a Bankárklubban nem oly régen lándzsát is tört a szuperfelügyelet létrehozása mellett, indoklásában kiemelve, hogy annak felállítását a nemzetközi pénzügyi intézmények is szorgalmazzák, köztük a Világbank és a bázeli székhelyű nemzetközi bankfelügyeleti bizottság. Hozzátette mindjárt azt is, hogy az említett intézmények viszont a felügyeleti hatóság státusát az eddiginél magasabb szintre helyeznék, a jegybanki vagy a számvevőszéki típusú önállósághoz hasonlóan. Ugyanis bármilyen kormányzati befolyás lassíthatja a problémák megoldását. Szalkai a megelőzésre koncentráló, kockázatorientáltabb szemléletű felügyeletet tartaná kívánatosnak, s sérelmezi, hogy az ÁPTF-nek ma sincs önálló rendelkezési joga, így képtelen gyors és hatékony intézkedéseket rákényszeríteni a piaci szereplőkre.
MEGELŐZŐ SZEREP. Asztalos László Ábif-elnök szerint a közös felügyeleti intézmény igénye már öt éve felmerült Magyarországon. Úgy véli, a hagyományos felügyeleti logika – az utólagos véleményezés – ma már korántsem elegendő, s osztja Szalkai véleményét a függetlenség kérdésében, minként abban is, hogy az új szervezetnek a veszély megelőzésére kell helyeznie a hangsúlyt.
Minden kérdésben persze nem értenek egyet az érintettek. Így például nincs konszenzus annak megítélésében sem, hogy ki felügyelje majd a PSÁF működését, s ki javasolhatja, illetve nevezheti ki és mentheti fel vezetőit. Valószínűleg ez a törvénytervezet egyik legérzékenyebb pontja. Míg az eredeti elképzelés szerint az összevont intézmény egyértelműen a kormány irányítása – a pénzügyminiszter felügyelete – alatt működne, elnökét és elnökhelyettesét a pénzügyminiszter javasolná, s a miniszterelnök nevezné ki s mentené fel, már született olyan módosító javaslat, amely ez utóbbi hatáskört az Országgyűlésnek tartaná fenn. Sőt, olyan indítvány is napvilágot látott, hogy az intézménynek ne egy, hanem négy alelnöke legyen, nyilván az egybeolvadó szakterületek képviselőiként.
A PSÁF vezetéséhez kapcsolódik a Magyar Bankszövetségnek egy felügyeleti tanács létrehozásáról szóló elképzelése is. “E testület véleményezné a legfontosabb ügyeket – magyarázta Pulai Miklós, a szervezet főtitkára -, megtárgyalná például a felügyelet költségvetését, beszámolóját, a hatásköre alá tartozó intézmények díjfizetését.” Ebben a tanácsban részt vehetne mind a Pénzügyminisztérium (PM), mind a Magyar Nemzeti Bank képviselője, más banki szakértőkkel együtt. Mint a főtitkár fogalmazott: a honi bankoknak érdeke egy ütőképes felügyelet kialakítása, ám ennek érdekében nem feltétlenül szervezeti átalakítást vártak. Sokkal inkább a jelenlegi jogosítványok felülvizsgálatát, s nem utolsósorban az oly sokat hangoztatott uniós direktívákhoz való alkalmazkodást.
KAPKODÁS. A szuperfelügyelet létrehozásáról szóló törvénytervezetről amúgy a pénzügyi szervezetek körében szinte egyöntetűen az a vélemény, hogy elhamarkodott, s nincs kellőképpen előkészítve. Asztalos például egy négyéves átállási periódust tartalmazó javaslatot nyújtott be a pénzügyminiszternek. A kapkodó intézkedések miatt attól is tartanak az érintettek, hogy az eddigieknél is bürokratizáltabb lesz a felügyelet felépítése.
S bár tény, hogy az uniós országok gyakorlatához való igazodás manapság szinte minden területen alapkövetelmény, a pénzügyi felügyeletek szinte egyik tagállamban sem működnek olyan összevont formában, olyan széles feladatkört ellátva, miként azt Magyarországon tervezik. Még akkor sem, ha erre irányuló törekvések az unióban is vannak, s nem véletlenül, hiszen maguk a pénzügyi piacok is összeolvadnak szerte a világon. Ez alól talán csak Nagy-Britannia kivétel, ahol azonban a fúziós folyamat több évet ölel fel (lásd külön írásunkat). “Még az Egyesült Államokban sincs szuperfelügyelet” – hozta a tengeren túli példát Terták Elemér, a Daewoo Bank Magyarország vezérigazgatója. A külön szakterületre specializálódott hatóságokat ott egy felügyeleti tanács fogja össze, s ezen a plénumon dőlnek el a fontos, mindenkit érintő elvi kérdések, az egyes szakosított felügyeletek csupán a konkrét intézkedéseket hajtják végre. Ami a bankok elvárásait illeti, a Daewoo Bank első embere szolgáltató alapállású fel-ügyeletet látna szívesen, amely a szektor valamennyi tagjának naprakész hozzáférést biztosíthatna a rendszeresen nyilvántartott adatokhoz, információkhoz.
A tőkepiac szereplőinek véleménye azonban már egy kicsit eltér a pénzpiaciakétól. Mint azt a Befektetési Vállalkozások Szövetsége (BVSZ) vezetőjétől, Jaksity Györgytől megtudtuk, a szakma nem számít nagyobb változásra a felügyeleti fúziók nyomán. A brókercégek jelenleg sokkal inkább politikainak, mint szakmainak tekintik az összevonás kérdését. A befektetési vállalkozások körében is többen képviselik azt az álláspontot, miszerint a jegybankéhoz hasonló függetlenséggel kellene rendelkeznie a szuperfelügyeletnek annak érdekében, hogy a költségvetés ne avatkozhasson be a szervezet gazdálkodásába, ha azt nem is finanszírozza. Különösen érdekes ez akkor, ha tudjuk, hogy az idén a PM mintegy 1 milliárd forintot kíván elvonni az ÁPTF-től.
MEGTAKARÍTÁSOK. Az összevonás az amúgy is összefonódó pénzügyi szolgáltatások közös felügyelete révén azonban kétségtelenül hozhat megtakarításokat, s gördülékenyebbé teheti a működést. Az viszont ront a hatékonyságon, hogy határozatot a majdani szuperfelügyelet nem hozhat, csak a PM. Mint Gergely Károly, a Generali-Providencia vezérigazgató-helyettese fogalmaz, a felügyelet – ideális esetben – a területet leginkább ismerő szakembereket fogja alkalmazni. Következésképpen a szabályok megalkotását is rájuk lehetne bízni.
Gergely Károly úgy véli, hogy a majdani felügyelet elnökének legalább államtitkári státust kell megadni. Függetlenségét az biztosíthatná, ha az országgyűlés adná áldását a kinevezésére, amelynek időtartama meg-egyezne a jegybankelnökökre szabott periódussal, azaz hat évre szólna. Ezen igények teljesítésére egyébként a dolgok jelenlegi állása szerint van is esély. –
