Meglehetősen váratlanul érte a Deutsche Genossenschaftsbankot (DG Bank) a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) állami kézben hagyásáról szóló bejelentés. “Nem tagadom, az utolsó pillanatig arra számítottunk, hogy sikerül tető alá hozni a megállapodást az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-vel az FHB megvásárlásáról” – mondta a Figyelőnek Franz Otto, a pénzintézet magyarországi képviselője.
Németország 10. legnagyobb bankjánál annál is inkább bíztak ajánlatuk sikerében, mivel egyedüli pályázóként szálltak harcba az FHB állami kézben lévő mintegy 89 százalékának megszerzéséért. Korántsem gazdasági, sokkal inkább politikai okokra vezetik vissza, hogy az üzlet mégis kútba esett. Bár tény, hogy szakmai berkekben nem okozott meglepetést a privatizációs szervezet döntése, és a DG Banknál is intő jelnek tekinthették volna az eredetileg októberre ígért privatizációs döntés elhalasztását, a pályázatot illető optimizmusuk mégsem volt teljesen megalapozatlan. Ajánlatukat ugyanis szeptemberben nyújtották be a privatizációs szervezethez, vagyis jóval a kormány lakáskoncepciójának megszületése előtt. A pályázat átdolgozására pedig senki nem kérte fel őket, még azt követően sem, hogy a nyilvánosság elé került a kormány tervezete, amelynek végrehajtásában kulcsszerepet szán az FHB-nak. Egyébként az ÁPV Rt. sajtóközleménye végül azzal indokolta a DG Bank pályázatának elutasítását, hogy az árajánlat nincs összhangban a jelzálogbank felértékelődött helyzetével. “Magyarország számára ez a döntés ugyan nem a legjobb reklám, de keresni fogjuk azt a megoldást, amely mindkét fél érdekeit szolgálja” – kommentálta a bejelentést Franz Otto.
Az FHB egyébként nemcsak a kormány, de a DG Bank elképzeléseiben is stratégiai szerepet játszott volna. A német pénzintézet ugyanis 72 százalékos tulajdonosa a magyarországi Takarékbanknak, amely a takarékszövetkezetek ernyőbankjaként a lakossági ügyfelek teljes körű kiszolgálására törekszik, s ehhez a pénzügyi szolgáltatások teljes palettáján komoly érdekeltségeket szerzett már. Így részesedéssel bír a Fundamenta Rt.-ben (lakás-takarékpénztár), a Hungária Biztosító Rt.-ben, a Lombard Lízing Rt.-ben, a Takarék Alapkezelőben, s a kínálatból csupán egyetlen pénzügyi szolgáltatói típus hiányzik, a jelzálogbank. Két évvel ezelőtt még egy teljesen új pénzintézet megalapításán gondolkodtak, de ez év júliusában sokkal kedvezőbb lehetőség kínálkozott számukra, amikor az ÁPV Rt. pályázatot írt ki az FHB megvásárlására. Úgy gondolták, hogy a vásárlással megúszhatják az engedélyeztetés közel egyéves procedúráját, valamint egy új szervezet felállításának nehézségeit is. Mint Franz Otto elmondta, az FHB problémái közül nemcsak a tőkeéhséget tudták volna csillapítani, de – komoly tapasztalatokkal a háttérben – a felmerülő szakmai hiányosságokra is ismerik a megoldást, hiszen Németországban két jelzálogbankkal is rendelkeznek.
Eredeti céljukhoz, egy működőképes magyarországi jelzálogbank birtoklásához így a németek semmivel sem kerültek közelebb az elmúlt másfél év során. Ha a mostani helyzetben mégis úgy döntenek, hogy egy új pénzintézetnek teszik le az alapkövét, azzal is számolniuk kell, hogy mire túljutnak az engedélyeztetés procedúráján, addigra egy államilag megtámogatott, a lakáshitelek piacán valószínűleg komoly pozíciókkal bíró FHB lesz a konkurensük. Franz Otto azonban reméli, hogy a versenytárs nem fog túlságosan megerősödni. De még ennél is jobban bízik a DG Bank által a német piacon szerzett száz évnyi tapasztalatában. –
