Gazdaság

KÜLKERESKEDELEM – Keleti károk

Előzetes adatok szerint az első három negyedévében az export dollárban mért értéke 6,6 százalékkal, az import pedig 7,5 százalékkal nőtt. A harmadik negyedévben az export-import olló majdnem zárt volt. A szeptemberi kivitel megközelítette a 2,2 milliárd dollárt, ami az idei év második legmagasabb értéke. Az exporton belül tovább folytatódott az agrártermékek súlyvesztése, miközben az ipariak részaránya 91 százalékosra nőtt.

Az első három negyedévben az ipari vámszabad területek és a bérmunka együttes exportja több mint 20 százalékkal haladta meg a tavalyit. Változatlanul nagy a kivitel importfüggősége. A közvetlenül az exportot szolgáló behozatal közel 22 százalékkal nőtt. A szeptember végéig tartó periódus külkereskedelmi bruttó passzívuma 2284 millió dollár, míg a nettó hiány 1838 millió; ez 77 millió dollárral haladja meg az előző évit.

A külkereskedelemben a fejlett országok részaránya 84 százalékra nőtt, az oda irányuló export 12,4 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A legjelentősebb partner Németország, amely a kivitt termékek 38 százalékát vásárolta meg, és a behozatal 30 százaléka is onnan származott. Kedvezőtlen trend, hogy a közép- és kelet-európai export az első három negyedévben 21 százalékkal csökkent.

A kivitel és a behozatal bővülésében továbbra is a gépek, gépi berendezések a legfontosabbak; részarányuk az exportban 56,4 százalék, volumennövekedésük pedig 18,4 százalékos. Az import fele is ezen termékcsoportból származik, itt a növekedés 18 százalékot ért el. Az ipar termelésének közel egynegyedét a vámszabad területi cégek adják, amelyek 96 százaléka a gépiparban tevékenykedik. Ezen cégek termelése 48,8 százalékkal, exportja 50,1 százalékkal gyarapodott. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik