– Miért nem a korábban tervezett novemberi időpontban indul a Vodafone?
– Ha erre egy országos hetilapban adnék választ, bizonyára sokan megsértődnének. De úgy gondolom, a decemberi starttal is világrekordot dönt a cég. Ennyi befektetéssel, ekkora hálózatot két-háromszor hosszabb idő alatt szoktak működőképessé tenni más mobiltelefon-társaságok.
– Ötszázmillió dollárral “érkeztek” Magyarországra. Nem lesz ez kevés a beruházásokra?
– Ez a pénz voltaképpen tőkebefektetésként érkezett. Ebből fizetjük a koncessziós díjat és a rendszer építésének első részét, illetve ebből tőkésítjük fel a társaságot. Úgy gondolom, tényleg kevés ez az összeg, hiszen már most nagyobb értékű beruházásokról írtunk alá szerződéseket.
– Végül is mekkora befektetésre van szükség a digitális, vagyis a GSM-piacon? Annak idején 600-700 millió dollárról beszéltek.
– Erre nem tudok választ adni. Annyit invesztál majd az anyavállalat, amennyire szükség van. Ez nem okoz gondot, a cél hogy a szolgáltatás magas színvonalú legyen.
– Mint hírlik, a Prímatel elsődlegesen megcélzott ügyfélköre a kis- és középvállalkozói réteg.
– Azért ennél árnyaltabb a kép. Tény, hogy a nagyvállalatokat csak egy bizonyos idő elteltével nyerhetjük meg, emiatt az első egy-két évben különösen fontosnak tartjuk a kis- és középvállalkozói réteget, ám egyetlen vállalati csoportot sem kívánunk előnyben részesíteni.
– Lesz-e a jelenleginél komolyabb árverseny a hazai mobilpiacon? Aláígér-e a cég a már működő rádiótelefon-társaságoknak?
– Tisztában vagyunk azzal, hogy a cégünk a harmadik digitális, egyúttal a negyedik mobilszolgáltató Magyarországon, ezért elképzelhetetlen, hogy áraink ne legyenek versenyképesek. Ám osztom mások véleményét abban, hogy pusztán árversennyel az itteni piacra lépni bolondság lenne, mert akkor a fogyasztók számára a szolgáltatás nem kínálna elegendő színvonalat, amire mindinkább szükség van. Úgy vélem, a hazai fogyasztói tábor érett az értéknövelt tartalmi szolgáltatások bevezetésére.
– Ha jól veszem ki a szavaiból, nem ígérnek majd alá a kialakult tarifáknak.
– Lesz aminek igen, lesz aminek nem. Kétszázmillió dollárt költöttünk el a szolgáltatás koncessziójára. Nem szabad elfelejteni, hogy ezért a pénzért részt szeretnénk magunknak a piacból.
– A hazai mobilszolgáltatás területén hol látnak javítanivalót?
– Tisztelettel figyeljük a versenytársak szolgáltatásait. Technikailag mindegyik tökéletesen felkészült. Ám azt hiszem, az ügyfél gyorsabb kiszolgálásával még lehet valamit keresni. Meg kell könnyíteni számukra a gyorsabb és kényelmesebb hozzáférést.
– Miben tudnak olcsóbbak lenni, mint a már működő cégek?
– A Vodafone a világ legnagyobb mobilkészülék felvásárlója, így olcsóbban jutunk e termékhez. Ez segít a rendszerbelépés árának csökkentésében. Az is előny, hogy jóval nagyobb választékot tudunk majd kínálni a fogyasztóknak a készülékekből, mint a többi szolgáltató. Minthogy a Vodafone 23 országban van jelen, az ott szerzett tapasztalatokat is jól használhatjuk fel a magyar piacon.
– Szemmel láthatólag, ez vonatkozik a névválasztásra is. Úgy tudom, némi fejtörést okozott az elnevezés kiválasztása.
– A bejelentés előtt jó néhány nappal már megvolt a név, de való igaz, 3-4 hónap intenzív kutatás után hoztuk meg e döntést. Megvizsgáltuk azokat a neveket, amelyeket máshol használ az anyavállalat és megkérdeztünk magyarokat is, mit szólnának a szóba jöhető variációkhoz. Így lett végül is a szolgáltató neve a bejáratott Vodafone.
– A nyilvánosságra került adatok szerint 4-5 évnél hamarabb szeretnének nyereséget termelni. Lehetséges ez: A Pannon például ötévesen – 1998-ban – még mindig veszteséges volt.
– Előbb is lehet nyereséget termelni, jó példa erre a Vodafone egyiptomi befektetése, ahol egy év elteltével már hasznot hozott a hálózat. Az itteni profit természetesen attól is függ, hogy a következő években a jelenlegi 13 százalékról a várt 25-30 százalékra növekszik-e az előfizetők teljes népességen belüli aránya.
