Gazdaság

FUNKCIONÁLIS KIADÁSOK A KÖLTSÉGVETÉSBEN – Kiemelt szerepben

Első ízben a jövő évi költségvetés tervezetéhez készült el az úgynevezett funkcionális kiadások összesített listája is. Ebből elvileg első ránézésre kiderül, mi is fontos a kormánynak.

Isten, haza, család – így lehetne összefoglalni azokat a fogalmi köröket, amelyek a jövő évi büdzsében prioritást élveznek. Ennél pontosabban is leírta azonban a kormány, mire helyezne hangsúlyt: az irányelvek szerint a családi élet feltételeit javító intézkedések, a jóléti funkció körébe tartozó lakástámogatások, az agrár- és vidékfejlesztés, az ország NATO-tagságával járó védelmi potenciál erősítése, valamint a közúti közlekedéssel kapcsolatos tevékenységek részesülnek kiemelt figyelemben. Hogy ez mennyire valósul meg, azt a költségvetési törvénytervezet funkcionális szerkezetű része mutatja.

A központi forintok elosztásánál előkelő helyen álló jóléti funkciók – oktatás, egészségügy, társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások, lakásügyek, szórakoztató, kulturális és közösségi tevékenységek, valamint környezetvédelem – kiadásait a büdzsé a 2000 és 2002 közötti időszakra átlagosan évi több mint 5 százalékkal tervezi emelni. Köztük is kiemelt területként kezeli a jövő évre vonatkozó államháztartás tervezete a család társadalmi szerepét erősítő intézkedéseket, ennek nyomán 2000-től a gyermekgondozási díj, 2001-től pedig a fogyatékossági támogatások bevezetése, valamint a családi pótlék emelése kerül napirendre.

A számok összessége azonban nem mutat jelentős változást, az összes jóléti funkcióra szánt előirányzat szerint a központi forintok nem gyarapodnak jobban 2000-ben az idei esztendőhöz képest, mint tehették 1998-ról 1999-re. Hiszen míg tavaly a teljesítés megközelítette a 3713 milliárdot, 1999-re az előirányzat mintegy 4193 milliárd, a 2000-re beállított szám pedig 4534 milliárd forint.

A szintén kiemelt fontosságú lakástámogatások terén – az új rendszer és a mérséklődő lakáshitel-kamatszint eredményeként – a 2000-2002-es időszakban a kiadások mérsékelt növekedését irányozza elő a jövő évi államháztartás. A növekedés reálértékben az 1999-es előirányzathoz (167 milliárd forint) képest mérsékelt, az 1998-as 180 milliárd forintot vásárló erejét tekintve nem múlja felül az ezredfordulós államháztartási elképzelés a maga 187 milliárdjával. 2001-re 198, s 2002-re 196 milliárd forintot tervez a kormány. A nominális csökkenésre van magyarázat ugyan – a funkció előirányzatának belső megoszlása lényegesen átalakul -, de óriási változást összegszerűen nem lehet kimutatni.

Bár a korábbi szónoklatokban nem kapott kitüntetett szerepet, a törvénytervezethez kapcsolódó államháztartási prognózis külön kiemeli, hogy a gazdasági kiadások a többinél magasabb értéket képviselnek. E terület aránya az összkiadásokhoz viszonyítva 11 százalék körüli szinten mozog. Itt a tavalyi teljesítés 628 milliárd forintot tett ki, míg az idei és a 2000-re szóló előirányzat 684, illetve 775 milliárd forintra rúg. A gazdasági funkciókon belül egyébként ez alkalommal kiemelt szerepet kapnak az agrártámogatások új rendszerével összefüggő területfejlesztési célok, csakúgy, mint a szintén kormányzati prioritást élvező gyorsforgalmi utak fejlesztési programja. A funkcionális felosztás egyik hibája, hogy a mezőgazdaság és területfejlesztés nincs külön kiemelve. A miniszterelnök és Torgyán József kisgazda pártelnök-agrárszakminiszter közötti vitában elhangoztak számok, amelyeket azonban így sajnos nem lehet ellenőrizni.

Külön pontként szerepel viszont az úthálózat fejlesztése, amit Orbán Viktor kormányfő szintén a vidékfejlesztési témák között emlegetett. Az autópálya- és hídépítések mellett (2001 végéig átadják az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti szakaszát, az M7-es felújított szakaszát, a szekszárdi Duna-hidat és elkészül az esztergomi Mária Valéria híd) a vasúti közlekedés is szerepel a funkcionális bontásban. 2000-ben folytatódik a MÁV szervezeti átalakítása, 2001-re pedig elkészül a szlovén vasút átmeneti kiépítése. A közlekedési és távközlési tevékenységek, szolgáltatások – mindezeket figyelembe véve – 274 milliárd forintnyi előirányzattal számolhatnak, szemben az idei 252 milliárd forinttal.

Szignifikáns növekedés egy kiemelt területen látható: a NATO-csatlakozásunk érdekében előírt védelmi előirányzatok továbbra is dinamikus növekedést mutatnak. A kormány négy év alatt meg kívánja duplázni az e célra szánt összegeket: az 1998-ban teljesített 117 milliárd forintról 2002-re 220 milliárd forintosra tervezik az előirányzatot. Ezt a tételt azonban nemcsak a funkcionális felosztásban lehetett jól nyomon követni, a hagyományos módon elkészített számok is hasonló dinamikát mutatnak. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik