Hétfőn bezárt az 51. Frankfurti Könyvvásár, amelyen 113 ország több mint 6 ezer kiállítója 385 ezer kötetet mutatott be, köztük 90 ezer újdonságot. Magyarország az idei szemle díszvendégeként lehetőséget kapott arra, hogy ne csak irodalmáról adjon számot, de kultúrájából is széles metszetet tárjon a nagyvilág elé. A rendezvény az idén 290 ezer látogatót vonzott. Az érdeklődők több mint a fele szakmabeli volt. Regionális összevetésben ebben az évben is az angolszász kiadóvállalatok domináltak, új színfoltnak bizonyult viszont az arab kiadók hangsúlyos megjelenése.
A korábbi évekhez képest az idén nagyobb figyelmet követeltek maguknak az írók: a rendezvény ideje alatt jó néhány szerző tartott író-olvasó találkozót, ellátogatott a vásárra a nemrég irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Günter Grass, a volt Jugoszlávia területéről érkező írók egy csoportja pedig megalakította a “kulturális és politikai sovinizmus” ellen küzdő Group 99-et. A Frankfurti Könyvvásár ezúttal kiemelt figyelmet szentelt az internetes könyvkereskedelemnek; az ezzel kapcsolatos bemutatók a közönség körében nagyon népszerűnek bizonyultak.
A könyvszakma legfontosabb nemzetközi eseményén ezúttal főszerepet kapott Magyarországot 94 magyar kiadó mintegy 10 ezer kötettel képviselte. Ezek közül kifejezetten a különleges alkalomra körülbelül 250 új kiadvány jelent meg. A magyar szereplés több mint 1 milliárd forintba került, ebből jelentős összeget vállaltak magukra a német partnerek. A Frankfurt ’99 Kht. 610 millió forintból gazdálkodhatott – ebből támogatta új kötetek megjelentetését is -, a pénzből 410 milliót a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma különített el erre a célra. Emellett a Gazdasági Minisztérium és a Magyar Turizmus Rt. is támogatta a bemutatkozást. Az idei szereplésünk valószínűleg hosszú évekre meghatározza, miként lesz jelen a magyar kultúra Európában. A német sajtó nagy érdeklődéssel követte a világ legtekintélyesebb könyvseregszemléjének eseményeit. A Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap magyar mellékletet közölt, benne többek közt az alábbi megállapítással: “Annak, hogy a díszvendég szerepét Magyarország tölti be, nyomós irodalmi okai vannak, amely szerint a közép- és kelet-európai országok közül egyetlennek az irodalma sem termett ilyen mennyiségben és változatosságban világirodalmi súllyal mérhető remekműveket.” Emellett számos lapban esett szó arról az irodalmi-politikai vitáról, amely a könyvvásár megnyitása előtt kapott nyilvánosságot. Az “urbánus” és a “népies” írók közötti konfliktusról szóló írások már kevésbé vetettek pozitív fényt Magyarországra.
Jövőre Lengyelország lesz a díszvendég Frankfurtban. A lengyelek már most ismertették elképzeléseiket: a csarnokuk az új Lengyelországot jelképezi majd. Az építmény közepén piacteret alakítanak ki, innen ágaznak szét az “utcák”, amelyek lengyel városok és tájak neveit fogják viselni. Koncepciójuk erősen épít a német kapcsolatra, a 2000. évi szerepléssel mintegy meg szeretnék pecsételni a lengyel-német megbékélést. –
