Erősödőben van Magyarországon is az a “gazdimentalitás”, miszerint a házi kedvenc is megérdemli etetése során azt a változatosságot és tápértéket, amit az ember magának megad – vagy, ha mégsem ez a magyarázat, akkor az, hogy rohanó világunkban az emberek után az állatok sem úszhatják meg a gyors és kényelmes “űreledeleket”. Elsősorban ennek köszönhető a hazai állateledel-piac látványos, évi 20 százalékos bővülése, hiszen van még mit behozni. A nyugat-európai négylábú hobbiállat-populáció ugyanis a magyarországi állapotokhoz képest ma is sokszorta többet kap, fogyaszt ezekből a kész tápokból.
A magyar piac egyébként már ma is évi 40 ezer tonna előregyártott állateledelt vesz fel, s hogy milyen nagy üzletről van szó, azt jól mutatja, hogy tavaly országszerte több mint 14 milliárd forint értékű kész állateledel fogyott el.
ÁRÉRZÉKENY FOGYASZTÓK. A szakértők által előrejelzett fogyasztásbővülés mellett már nem is olyan meglepő, hogy a Nestlé 6 milliárd forintot költött el állateledeleket gyártó itteni vállalkozására. A svájci élelmiszer-ipari óriás első lépésben az osztrák Jupiter tulajdonában lévő 1991 óta működő üzemet vette meg – amely a Darling márkájú eledeleket gyártotta – majd ennek kapacitását növelte, de az így elért évi 20-22 ezer tonnás produktum még mindig igen csekély volt a regionális piac méreteihez képest. Ezért határozták el, hogy Bükön 100 ezer tonnáig duzzasztják a termelést.
Bükre a Nestlé az ágazat legjobb technológiáját hozta, a társaság illetékese szerint egy eddigi franciaországi üzemet vált ki a magyarországi. A beruházás körülbelül három év múlva lehet nullszaldós, az ezen felül képződő eredményt a tervek szerint visszaforgatják a termelésbe.
A beruházás irdatlan költségét nem tudják, így nem is akarják áthárítani a hazai fogyasztókra, elsősorban azért, mert azok meglehetősen árérzékenyek. A jelenlegi nyomott árszintet a szárazeledeleknél egyrészt az okozza, hogy a hazai gyártók igen olcsó termékekkel jöttek piacra, tekintettel a magyar vásárlók többségének behatárolt lehetőségeire. Másrészt az, hogy éles verseny dúl a főszereplők között, amelyek közül egyelőre a gyengébb pozíció a Nestlé Friskies márkájáé, szemben az amerikai Master Foods által jegyzett termékekkel, a Chappival, a Pedigreevel és a Whiskasszal. (A piacnak egyébként még két-három jelentősebb szereplője van – például a magyar Pamax, vagy az amerikai Purina -, továbbá féltucatnyi kisebb cég tevékenykedik rajta.)
“Az amerikai és nyugat-európai piac szerkezetét nézve a magyar piac még akár a 7-8-szorosára is fejlődhet” – mondja a nálunk jelenleg piacvezető Master Foods termékmenedzsere. Egyes országokban a gyártott tápok részesedése ugyanis az eledelekből jócskán meghaladja az 50 százalékot, míg Magyarországon nem éri el a 9 százalékot sem.
A fejlettebb nyugat-európaihoz, amerikaihoz viszonyokhoz képest viszonylag csekély a hazai szakbolti forgalmazás aránya, pedig tőlünk nyugatra e forgalmazási szegmens a többinél gyorsabban növekszik, mert az ottani állattartók kiemelt figyelmet fordítanak kedvenceik minőségi tartására, táplálására, ebben olyan apró részletekre, amelyeket egy szakbolti kínálat jobban képes kielégíteni. Nálunk a piaci főszereplők szerint a szakboltok ma azért sem tudnak dinamikusabb forgalombővülést elérni az élelmiszer-kiskereskedelemnél, mert utóbbiak rendszeres akciózással, nem ritkán az ajánlott kiskereskedelmi ár alá kínálva törekednek a forgalom növelésére.
KÍNÁLATI PIAC. A piac kétszámjegyű növekedése még évekig tartható, az állateledelek hazai piaca ezért perspektivikusan igen fejlődőképes, de a jelenlegi helyzet alapján igazán csak a nagy forgalmazóknak kedvez, legalábbis addig, amíg az élelmiszer-kiskereskedelem nem nyit fokozottabb mértékben az állatok részére készült termékek frontján. A piac növekedési dinamikáját a nagy forgalmazók újabb és újabb termékféleségek megjelentetésével igyekeznek fenntartani, jellemző a termékmegújítás, akár a receptúráról vagy a csomagolásról van szó.
