– Május elsején vette át a turisztikai ágazat irányítását, ennél rosszabb időszakban nem is tehette volna…
– Barátaim is ezt mondták, bár azóta kiderült, hogy nincs igazából vész: az év első öt hónapjában 21 százalékkal növekedett az idegenforgalom egyenlege az előző év azonos időszakához képest. A javulás a növekvő devizabevételeknek, a belföldi turizmus élénkülésének és a csökkenő devizakiadásoknak köszönhető. A turizmus ráadásul májusban, a koszovói válság mélypontján több mint 21 százalékkal javította a fizetési mérleg egyenlegét.
– Pedig Önök kezdetben úgy ítélték meg, hogy a turizmusból származó idei bevétel kedvező esetben 500 millió, a pesszimista változat szerint 1 milliárd dollárral elmarad a tavalyi 2,5 milliárd dollártól…
– A Nemzetközi Utazási és Turisztikai Tanács viszont nemrég 3,32 milliárdos bevételt prognosztizált. A koszovói válság nem okozott behozhatatlan lemaradást, a háború miatt a potenciális növekedés maradt el.
– Alighogy elfoglalta hivatalát, irányításával óriási marketingoffenzívát indítottak, ami július elejéig tartott. A háború befejezése indokolta az “agresszív” marketingpolitika leállítását?
– Az offenzíva záró aktusaként több mint 100 újságírót láttunk vendégül – főként Németországból -, akik meggyőződhettek arról, hogy nálunk nyugodtak a körülmények. Úgy látjuk, hogy a magyar idegenforgalom olyan gyár, amely 50 százalékos hatékonysággal működik, ezért az elkövetkezendő években a bevétel 5 milliárd dollárra növelhető. Ennek az az előfeltétele, hogy jövőre megkapja az ágazat a kért 24 milliárd forintot a központi költségvetéstől. Ha ez elmaradna, vagy kevesebb lenne az összeg, a bevételek 2,5 milliárdról 5 milliárd dollárra való megduplázása is meghiúsulna. Ez igen sajnálatos lenne, mert mint tudjuk, kevés olyan jó befektetés van, mint a turizmus. A jövőben nem offenzívában gondolkodunk, hanem állandó jelenlétben.
– Mit tart a legfontosabbnak az említett bevétel elérése érdekében?
– Hogy évente 250-300 milliárd forintnyi befektetés valósuljon meg. A szállodákra, gyógyfürdőkre, infrastruktúrára költött pénz évek alatt feljavítja az állapotokat, s ha ezt jól adjuk el, megvan a lehetősége a bevételek számottevő növekedésének.
– Ugyanakkor a lobbizás ma már egyetlen területen sem nélkülözhető. Mi erről a véleménye?
– A lobbizás annyiban fontos, hogy a politikai és az üzleti szférában tudatosítani kell az idegenforgalom jelentőségét. Emellett – például kamattámogatásokkal – adni is kell egy kis lökést a magánvállalkozásoknak az építkezések, beruházások ösztönzésére.
– Egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az ország közbiztonsága turisztikai szempontból tíz Koszovóval ér fel.
– Jelenleg a közbiztonság a legnagyobb gond. Egyrészt reálisan nézve, másrészt a kialakult imázs miatt. Ez utóbbin a legnehezebb változtatni, pedig a mutatóink jobbak, mint Németországé. A hírnév javítására több mint 100 millió forintot költöttünk.
– A Turisztikai Célelőirányzat szerint 2000-ben 1,8 milliárd forintot szándékoznak elkülöníteni egyedi turisztikai kínálat kialakítására.
– Idegenforgalom és kultúra címmel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával közösen ebben az esztendőben is meghirdettünk egy programot, s a pályázatok elbírálása után 200 millió forintot osztunk szét. Kiemelten kezeljük a gyógy- és kongresszusi turizmust – feltétlenül szükségesnek tartjuk egy új kongresszusi központ építését – és a Világörökség magyarországi helyszíneit. Továbbra is támogatni szeretnénk a turisztikai szempontból nagy jelentőségű kulturális rendezvényeket, illetve a társtárcákkal közösen meghirdetett pályázatok keretében a falusi, a lovas-, a vízi-, a kerékpáros és a kulturális turizmust.
– Az országban nagyon sok a pusztuló kastély, miközben számos példa akad arra, hogy felújítva ezek remek turisztikai célpontok lehetnek. Kapnak e lendületet a helyreállítások?
– Nemrég tárgyaltam egy francia társasággal az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának kastély albizottságában. Nagy lehetőséget látok kastélyok szállodává történő átalakításában .
– Az adatok szerint az ágazat a minőségi turizmus felé tolódik el. Ön gyakran hangoztatja, hogy kevesebb, de többet költő, s hosszabb ideig itt tartózkodó vendég lenne az ideális.
– A magyar turizmusban dolgozó 300 ezer embernek el kell döntenie, hogy miként szeretne élni. Úgy, mint a tőlünk keletre eső, vagy mint a nyugati országok megfelelő ágazatában tevékenykedők? Utóbbi esetben a fejlett államokban megszokott szinten kell teljesítenünk is. Ehhez fontos lenne megkapni a 24 milliárdot.
A Buenos Airesben 1953-ban született KRAFT PÉTER 1975-ben az ottani közgazdasági egyetemen hites könyvvizsgáló diplomát, rá egy évre Master of Finance oklevelet szerzett. 1984-ben kapott MBA diplomát a Harvardon (Graduate School of Business).
1982-ig hites könyvvizsgáló, előbb az Arthur Andersennél Argentínában, majd a Touche Rossnál Venezuelában. 1985-től 1997-ig az American Expressnél dolgozik. Kezdetben a stratégiai tervkészítés igazgatója az Egyesült Államokban, majd a latin-amerikai utazási igazgatóság központjának ügyvezető igazgatója. 1990-től a cég magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója, innen kerül az ING Bank Magyarország vezérigazgató-helyettesi posztjára. Ez év május 1-jétől a Gazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára.
1995 és 1997 között az Amerikai Kereskedelmi Kamara (Amcham) magyarországi tagozatának alelnöke, majd elnöke. Jelenleg a Mavad Rt. igazgatóságának tagja, a Budapesti Operabarát Egyesület választmányi tagja, s a Magyar Vitorlás Szövetség társelnöke. –