Irena asszony, Szlovákia frissen megválasztott elnökének neje irigylésre méltó tömörséggel fogalmazta meg saját programját: némi karitatív munka mellett legfőbb feladatának mégiscsak azt tekinti, hogy ügyeljen 65 éves férje diétájára, s arra, hogy Schuster úr minél kevesebb feketekávét igyon. Maradjon ideje kikapcsolódásra is, otthon pedig nyugodt családi légkör fogadja.
Schusterova fején találta a szöget: mindenekelőtt nyugodt légkör kell.
Nagy szüksége lesz erre a férjének, amikor államfőként ki kell majd állnia a Dzurinda-kormány stabilizációs intézkedései mellett. Bár az új szlovák kormány szeptemberi hatalomba kerülésekor a kiigazítási csomag szükségességét már beharangozta, annak konkrét tartalmát csak májusra dolgozta ki. A részletekbe menő döntéseket pedig taktikai megfontolásokból az elnökválasztást követő hétfőre halasztották.
A kormány ezt a pillanatot ragadta meg: 6-ról 10 százalékra növelte az általános forgalmi adó alsó kulcsát. Ezzel egy időben 5-6 milliárd korona értékben csökkentette a munkanélküli ellátást és a táppénzekkel kapcsolatos kiadásokat. Átmeneti jelleggel, előre bejelentett csökkenő ütemmel ismételten 7 százalékos vámpótlékot vezetett be.
Emellett a pozsonyi kabinet a külföldi befektetések és a beruházások ösztönzése érdekében január elsejétől a társasági adó mérséklését helyezte kilátásba. Egyelőre azonban nem kezdte meg a teljes körű árliberalizációt.
Kemény és helyénvaló intézkedések egy súlyos helyzetbe került országban, ahol a külső adósságállomány néhány év alatt tízmilliárd dolláros nagyságrendre szökött fel. Ráadásul az új kormány igen ambiciózus célt, 2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tűzött maga elé. Annál is inkább nehéz lesz ezt elérni, mivel a bruttó hazai termék bővülése a tavaly harmadik negyedévi 5,1 százalékról az év végére mindössze fél százalékra esett vissza.
Közgazdasági értelemben bármennyire is indokoltnak tűnik azonban a szlovák stabilizáció, arra azért bizonyára nem lehet számítani, hogy nagy népszerűségnek örvend majd. És túlságosan korai lenne leírni Vladimír Meciart is, aki – ne feledjük! – a szavazatok majd’ 43 százalékát szerezte meg, s így meglehetősen komoly politikai szereplő marad a jövőben is.
Nyilván ez is szerepet játszik abban, hogy a koalícióban részt vevő reformkommunista párt, az SDK is messzemenő támogatásáról biztosította a kormány stabilizációs intézkedéseit, mint amelyeket “mihamarabb meg kell hozni a nemzetgazdaság és a szlovák korona védelmében”. Az SDK elnöke, Jozef Migas azt kérte a kormánytól, hogy a lehető leggyorsabban készítse el a vállalatok és a bankszektor reorganizációjára vonatkozó középtávú tervét. Ez utóbbi már csak azért is igen fontos kérdés, mert a teljes szlovák külföldi adósság elsöprő többségét (7,3 milliárd dollárt) – a javarészt állami tulajdonban lévő vállalati és a bankszektor hitelei teszik ki. Ebből a helyzetből nyilvánvalóan csak a további privatizáció és a külföldi befektetők segíthetik ki a szlovák gazdaságot. Az üzlet nem ígérkezhet rossznak, ha a zaklatott előéletű IRB Bank részvényei iránt érdeklődők között a General Electric, a Nomura International, a City Group és az ABN Amro is ott van.
A gazdasági reformok terén sokkal fejlettebbnek minősített Csehország – amelyet a jelenlegi vámuniónál azért több történelmi szál köt Szlovákiához, s ahová Schuster első “külföldi” útja is vezet – hasonló cipőben jár: az állami irányítású reorganizáció és az álprivatizáció nem vezetett sehová. A vállalatok körbetartozása soha nem látott mértéket öltött, “hála” a gyönge csődeljárási és felszámolási szabályoknak. Így most a külföldieken a sor. Miként az ország negyedik legnagyobb bankja, a CSOB esetében, amelynek többségi részvénycsomagjáért a Deutsche Bank, a HypoVereinsbank és a belga KBC Bank szállt a ringbe, s a hét elején a magyar K&H-ban is érdekelt belga hitelintézetet hirdették ki győztesnek.
Térségünkben – délszláv háború ide, orosz válság oda – felfokozott nemzetközi üzleti aktivitás érzékelhető a privatizáció, a cégalapítás és a kereskedelem terén egyaránt. Ebből a magyar vállalatok sem maradhatnak ki. Miként az Egis, amely azzal ellensúlyozta az orosz pénzügyi válság okozta drámai bevételkiesést, hogy az idén az első negyedévben jelentősen növelni tudta csehországi és szlovákiai eladásait.
A magyar vállalatok és nemzetgazdaság fejlődése érdekében is szükség van olyan nyugodt, már-már családias légkörre Magyarország és Szlovákia között, amelyet Irena asszony az otthonában teremt meg urának, Schuster elnöknek. Akivel egy-egy kivételesen engedélyezett feketekávé mellett akár magyarul is szót ért. Gátlások és nyelvtörvény nélkül. –
