Egy alkalomra szóló udvariassági gesztus volt-e, hogy a résztvevők G7 helyett G8-nak nevezték a denveri találkozó vezető ipari államainak díszes körét? A választ ma még nem tudni. Az orosz elnök nyilatkozataiból mindenesetre úgy tűnt, hogy Jelcin biztos a jövőbeni teljes jogú tagságban, s így a tanácskozásokra szóló állandó meghívásban. A mostani csúcson azonban meg kellett elégednie a megnyitón való részvétel jogával, valamint azzal a lehetőséggel, hogy a Denverben megjelent üzletemberekkel folytasson “tőkecsalogató” tárgyalásokat. Elégtételül szolgálhatott számára az is, hogy ünnepélyesen és hivatalosan is bejelenthette Oroszország megegyezését a Párizsi Klubbal.
Mint az elhangzott, a felvétel feltétele volt, hogy Oroszország átütemezze és 25-27 százalékkal csökkentse a klubbal szemben fennálló állami tartozásokat. Moszkvának 40 ország az adósa, mintegy 140 milliárd dollárral. Ezzel szemben Oroszország tartozása 130 milliárd dollár, amelyből 120 milliárd még szovjet örökség. Az elnyert klubtagság nem csak előnyösebb adósságtörlesztési feltételeket hoz Moszkva számára, hanem egyúttal jobb hitelminősítés is remélhető tőle. (Oroszországot jelenleg a Moody’s BA2, a Standard & Poor’s BB mínusz, míg az IBCA BB plusz kategóriába sorolja.)
Denverben egyébként semmi váratlan sem történt. Üdvözölték a kedvező gazdasági jelenségeket, és – mint azt az amerikai elnök mondta – megállapodtak a világgazdaság “távlati stratégiájában”. A Hetek üzeneteket fogalmaztak meg az egyes országok számára. A kiadott nyilatkozat az Egyesült Államokat az infláció veszélyeire figyelmeztette; Japán figyelmébe a belső fogyasztás serkentését, valamint a kereskedelmi többlet további növekedésének elkerülését ajánlották. A briteknek az infláció és a költségvetési deficit féken tartására kellene figyelniük; míg Olaszország, Franciaország és Németország a munkanélküliségi helyzeten segítő szerkezeti átalakítások végrehajtását kapta feladatául.
