Larry Ellison, az Oracle cég elnöke másfél-két évvel ezelőtt vázolta fel a világnak a hálózati számítógép (Network Computer, azaz NC) vízióját. Az 1977-ben alapított kaliforniai Oracle cég akkoriban még inkább csak adatbáziskezelő-készítőként volt ismert a világban. A számítógép-hálózatok elterjedése azonban olyan megoldásokat kényszerített ki a szakértőkből, amelyek egyszerre adnak módot a nagy adatbázisok kezelésére és a hálózati technológiák alkalmazására. Az Oracle megtartotta hagyományos piacát, az adatbázis-kezelőkét is, amelyen 50 százalékos világpiaci részesedést ért el (Magyarországon még ennél is többet: mintegy 80 százalékot). A hálózati számítógép elvével, az adattárház (data ware-house) módszerekkel és más megoldások kidolgozásával viszont kifejezetten arra törekszik, hogy élenjáró technológiát adjon a világnak, megszabva mások útját is. S miközben az NC-koncepciót bejelentése óta sokan vitatják, egyre-másra köttetnek a témában a fejlesztői-gyártói szövetségek, együttműködések a világ legnagyobb cégei között, s több vállalatnál az NC-k sorozatgyártása is megkezdődött.
Sajátos mérőszáma az NC-koncepció iránti világméretű érdeklődésnek, hogy az Oracle “márkanév” ismertsége, amely a Wall Street Journal olvasói között végzett felmérésben 1992-ben mindössze néhány százalékos volt, 1996-ra 70 százalékosra ugrott.
Az NC-koncepció fő erénye, hogy a hálózati számítógép olcsó (500-1000 dollár), olcsón üzemeltethető (különböző számítások szerint a PC-k költségeinek 20-30 százalékáért), ráadásul igen egyszerűen kezelhető: operációs rendszere könnyedén áttekinthető, megtanulható. A hangsúly a hálózaton, az Internetre kapcsolódáson, az eszköz kommunikációs képességein van. A hálózaton keresztül lehet információkat szerezni, árut rendelni, azt kifizetni, tananyagot kérni stb. Az előrejelzések szerint az ezredfordulóra az Internet-használók száma a világon eléri a 300 milliót, a PC-k és az NC-k száma pedig meghaladja a televízió-készülékekét. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a lényeg most sem a hardveren van: az NC-k elterjedése attól függ, lesznek-e olyan adatbázis-, elektronikus kereskedelmi, oktatási stb. szolgáltatások, amelyek igénybevételéhez az NC beszerzése nélkülözhetetlen.
Az üzleti alkalmazások között az intranet-megoldások – Internet-technológiával működtetett vállalati belső hálózatok – is várhatóan sok NC-vásárlót vonzanak majd. A Boeing gyár például 10 ezer PC-jét cseréli le NC-re, a British Telecom pedig NC-alapú szolgáltatások széles körű bevezetését szervezi.
Az európai Oracle-alkalmazók és -fejlesztők hagyományos, több ezer fős tavaszi konferenciáján – amelyet az idén Bécsben rendeztek – mindennek látványos jelei voltak. Bemutattak például több olyan NC-technológiájú “kioszkot”, érintő-képernyős információs rendszert, amely számítógép-hálózatra kapcsolódik. “Mögötte” nagy adatbázisok s ezeket kezelő szoftverek vannak, ám telepítése és üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint az innen-onnan már ismert, többnyire robusztus, multimédiás PC-alapú érintő-képernyős berendezéseké. S ha a rendszeren egy újabb szolgáltatást akarnak bevezetni, azt elég csak a központi szerverre rátenni, s máris a hálózatra kapcsolódó valamennyi “kioszkon” igénybe vehető. Ügyfélszolgálatok, utazási irodák, munkaközvetítők stb. számára ideális megoldás. S ezek a “kioszkok” nemcsak az információ felsorolására, kiírására alkalmasak, hanem azok bizonyos feldolgozására is, azaz kiszámítható az útiköltség, megtervezhető a menetrend, akár a jegy is megrendelhető a hálózaton keresztül. Merészebbek egyenesen azt emlegetik, hogy néhány év múlva a telefonfülkékhez hasonlóan nyilvános NC-állomások sokasága létesül.
Szövetség köttetett a holland PTT Telecom, az Oracle és a Network Computer Inc. között is, mégpedig egy elektronikus fizetési rendszer kidolgozására, amely az elektronikus kereskedelem elterjedését segítheti. Ez a személyre szóló, többfunkciós chip-kártya alkalmas lesz az NC-kbe, PC-kbe illesztve fizetésre, megrendelésre, mégpedig biztonságosan. A megoldást Hollandiában tesztelik majd. A Nokia és az Oracle GSM-hálózaton működtethető, web-alapú üzenetközvetítési rendszert dolgozott ki, amellyel több száz fős csoportok közötti munka szervezhető meg, amolyan “kábel nélküli” Internetként.
A mellékletet Regős Zsuzsa szerkesztette
