Újabb ágazati stratégia látott napvilágot, és került a múlt héten a Parlament elé – ezúttal a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) kidolgozásában. A Nemzeti Környezetvédelmi Program névre hallgató tézisgyűjtemény kiemelt jelentőséget tulajdonít a környezeti ipar fejlesztésének. A KTM szakemberei ugyanis úgy vélik: a szabályozásnak nem a kialakult szennyezés csökkentésére, hanem a káros kibocsátásokat megelőző ágazati és termékszerkezet-változásra kell irányulnia. A tervezetben elsőrendű feladatként szerepel a környezeti beruházások ösztönzése.
Ennek érdekében az anyag az adórendszerben is változásokat szorgalmaz: a KTM azt kívánja elérni, hogy a társaságiadó-kedvezményeket környezeti befektetésekre is igénybe lehessen venni. Az áfa-törvény módosítását a környezetvédelmi szakemberek úgy képzelik el, hogy a környezetbarát termék címet elnyert termékek a legalacsonyabb áfa-kulcs alá tartozzanak. A tervezet a személyi jövedelemadó-törvény (szja) módosítását is szeretné elérni: az szja-hányad bizonyos részének környezetvédelmi felhasználását szorgalmazza. A gazdasági szabályozás kiáll a minél előbb elérendő világpiaci energiaárak mellett – feltételezhetően ettől remélve a csökkenő energiafelhasználást.
A program egy környezetvédelmi célú pénzügyi garanciarendszert is kilátásba helyez. Ez kötelezővé tenné a céltartalékképzést, amit egyébként a hatályos környezetvédelmi törvény is előír. E tartalék a felmerülő környezeti károk helyreállítására biztosítana forrásokat. Ugyancsak a helyreállítást segítené a környezeti felelősségbiztosítás bevezetése.
További fontos szabályozási változás lehet a környezetterhelési díj bevezetése. Eszerint a víz-, a lég- és a talajszennyezési díjat minden olyan gazdálkodónak fizetnie kell majd, aki – akár a legkisebb mértékben – szennyezi a környezetet. Ez annyiban tér el a ma is érvényben lévő környezetvédelmi bírságoktól, hogy – összhangban az európai uniós (EU) joghar-monizációs feladatokkal – a legkisebb környezetkárosítást is “büntetné”, mégpedig nem utólag, hanem a károkozással egy időben. A kibocsátási (emissziós) szint emelkedése persze magasabb bírsággal (díjjal) jár. Az uniós jogközelítési feladatokról szólva a program célul tűzi ki, hogy az év végére kialakuló brüsszeli ország-vélemény (avis) úgy ítélje meg Magyarországot, mint amely környezetvédelmi szempontból érett a csatlakozási tárgyalásokra.
