Clinton költségvetési javaslata az (1997. október elsején kezdődő) 1998-as pénzügyi évre 1687 milliárd dollárnyi kiadást és 120,6 milliárdos hiányt irányoz elő. Összehasonlításul: az 1997-es költségvetési évre tervezett kiadás 1631 milliárd, a deficit pedig 125,6 milliárd dollár. A középtávú terv szerint a deficitet 1999-ben 117 milliárd; 2000-ben 87 milliárd; 2001-ben 36 milliárd dollárra kell csökkenteni, a 2002. évre pedig már 17 milliós többletet kell elérni.
A Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO) legújabb számításai szerint, ha minden a régiben maradna, akkor 2002-re a költségvetési hiány 188 milliárd dollárra emelkedne. Clinton azonban némileg optimistább előrejelzéseket vesz alapul költségvetési aritmetikájához. A kormány ugyanis 1997-98-ra 2-2 százalékos, a következő évekre pedig 2,3 százalékos reálnövekedéssel számol, valamint azzal, hogy a munkanélküliség és az infláció gyakorlatilag változatlan marad.
Költségvetési üzenetében Clinton emlékeztetett arra, hogy hivatalba lépése óta a költségvetési deficit több mint 60 százalékkal (pontosan 63 százalékkal) csökkent: az 1992. költségvetési év 290 milliárdjáról az 1996-os 107 milliárd dollárra. A GDP-hez viszonyítva a deficit tavaly volt a legalacsonyabb 1974 óta, nevezetesen 1,4 százalék; más ipari országokkal összehasonlítva ez ragyogó arány. A jelenlegi pénzügyi évben ez 1,5 százalékra nőhet, az 1998-as cél pedig ismét az 1,4 százalék. Clinton felszólította a Kongresszust az együttműködésre a kiegyenlített költségvetés érdekében. Emlékezetes, hogy az utóbbi két évben a republikánusok által uralt Kongresszus és a kormány nem tudott megállapodni a költségvetési politikában. 1995-ben a költségvetési vita miatt bizonyos kormányzati tevékenységek megbénultak, és az 1997. pénzügyi évi költségvetést is csak szükségtörvénnyel lehetett elfogadtatni.
Clinton ötéves terve a költségvetés kiegyensúlyozására nem sokban különbözik a tavalyitól, amelybe a Kongresszus nem volt hajlandó belemenni. Most azonban a republikánusok készséget mutatnak a kompromisszumra. Igaz, most is kiállnak saját elképzeléseik mellett a kiadási, illetve megtakarítási prioritások és az adócsökkentések tekintetében. Ezek esélyei azonban most kedvezőbbek, mint tavaly, mert a gazdaság várható fejlődésének köszönhetően a deficit csökkentéséhez kisebb megtakarítás is elegendő.
Clinton terve – változatlan költségvetési politika mellett – 252 milliárd dolláros kiadáscsökkentést irányoz elő (öt év alatt). Ebből 100 milliárdot a Medicare-ből, a nyugdíjasok állami egészségügyi programjából faragnának le. Ez ugyan több, mint amire Clinton tavaly késznek mutatkozott (a Medicare megtartása volt az egyik legnagyobb választási slágere), annál azonban jóval kevesebb, amit a republikánusok követelnek. A szegények Medicaid programjánál az elnök mindössze 9 milliárd dollárt fog megtakarítani, mert a költségcsökkentéssel egyidejűleg új szociális programokat javasol, mintegy kompenzációként a jóléti rendszer tavalyi megnyirbálásáért. Mindezekkel a tételekkel (melyek az adósságszolgálattal együtt a teljes költségvetés kétharmadát nyelik el) az elnök csak a legszükségesebb lépéseket teszi meg ahhoz, hogy 2002-ig elérje a költségvetés egyensúlyát. További alapvető reformok nélkül a deficit 2002-re ismét erősen felduzzadna.
Az, hogy az állami kiadásokban (a költségvetés egyharmada) pontosan hol lesznek megtakarítások, egyelőre homályban van. A védelmi kiadások 250 milliárd dollárja nem csökkenhet (a republikánusok éppenséggel emelni akarják). Az oktatásra pedig, amelyet Clinton második hivatali ciklusának kulcstémájává emelt, az 1998. költségvetési évben 20 százalékkal többet, 51 milliárd dollárt költenek. Ez az összeg 2002-ig 60 milliárd dollárra emelkedne.
Az elnök ötéves terve 98 milliárd dollárnyi adócsökkentést is előirányoz. Ez körülbelül a fele annak, amennyit a republikánusok szeretnének. A könnyítések mindenek-
előtt az alacsony jövedelműeknek, valamint a középrétegnek kedveznének. Ezt a vállalatok és nagybefektetők “kiskapuinak” bezárásából (34 milliárd), valamint új vagy időben megnyújtott illetékekből – például a repülőjegyek 10 százalékos adója és az állami szolgáltatások illetéke (42 milliárd dollár) – akarják finanszírozni. Ezenkívül a kormány 36 milliárdra számít frekvenciák elárverezéséből és további milliárdokra a stratégiai kőolajtartalékok eladásából. A Medicare/Medicaid megnyirbálása mellett mindenekelőtt ez az adócsomag vezethet heves vitákhoz a kormány és a Kongresszus között. A republikánusok ugyanis általánosabb adókönnyítéseket és mindenekelőtt a tőkenyereség-adó megfelezését szorgalmazzák.
