Gazdaság

ROMÁN REFORMOK – Nyitás keserű pirulákkal

Az új román kormány első jelentősebb gazdasági reformcsomagja ár- és külgazdasági liberalizációt, valamint némi szociális kompenzációt tűzött ki célul. A tervek szerint a privatizáció új lendületet kaphat, és ösztönözni kívánják a külföldi beruházásokat is.

Előzetes becslések szerint az infláció 1997-ben 72 százalékra nő a tavalyi 39 és a tavalyelőtti 32 százalék után. A gazdasági növekedés az 1995-ös 7,1 százalékról tavaly 4,1 százalékra mérséklődött. (Lásd a táblázatunkat!) Az idei árszínvonal-emelkedés elsősorban az első negyedévre várt 41 százalékos infláció következménye. Felszabadítják egyes termékek – többek között a nyersanyagok és az alapvető élelmiszerek – árát. A kormány el akarja kerülni a nagymértékű pénzkibocsátást, liberalizálni fogja az árfolyamokat, és arra törekszik, hogy az év végére 30 százalékponttal mérsékelje az inflációt. A várható áremelkedés 75 százalékát kívánja ellensúlyozni a bérek “indexálásával”, így a nominális bérszint 54 százalékkal nő. A nettó átlagbér a tervek szerint a decemberi 329 ezer lejről (1 dollár = 6725 lej) januártól, visszamenőleges hatállyal, 430 ezerre növekszik.

A bérek indexálására árnyat vet az a tény, hogy a héten folytatódott a lej árfolyamának zuhanása. A dollár egy hét alatt 10 százalékkal lett drágább, így hivatalos árfolyama az elmúlt hét végén 6725 lej, feketeárfolyama pedig 7500 lej volt.

A választásokon győztes koalíció elsősorban a gazdasági törvénykezés javításával kívánja Romániába vonzani a külföldi tőkét és lendületet adni a privatizációnak. Victor Ciorbea miniszterelnök a napokban 28 amerikai és nyugati nagyvállalat vezetőiből álló küldöttséget fogadott, és a résztvevőket arról tájékoztatta, hogy a kormány 80 különböző törvény módosítására, illetve elfogadására készül a befektetések előmozdítása érdekében. A törvénytervezetek többek között lehetővé teszik, hogy a részben vagy teljesen külföldi tőkéjű, román jogi személyként bejegyzett vállalatok megvásárolhassák a gazdasági tevékenységükhöz szükséges területet.

A megjelent vállalatok össztőkéjét 500 milliárd dollárra becsülik. Victor Ciorbea annak a reményének adott hangot, hogy a nagyberuházók fel fogják ismerni: Lengyelország után Románia a legnagyobb piac a térségben. A miniszterelnök szerint a 28 vállalat romániai beruházásai meghaladhatják a 10 milliárd dollárt, és ezzel segíthetik Romániát abban, hogy kijusson a válságból. Azt a kormányfő nem közölte, milyen időszak alatt számít erre a tőkeinjekcióra. Csak annyit mondott, hogy a gépipar, a kohászat, a vegyipar és a szerkezetátalakítás által érintett számos más terület jön szóba. A csoportban többek között olyan bankok és vállalatok is képviseltették magukat, mint a Battery March, a Hansberger Global Advisors, a Morgan Stanley Asset Management, a Scudder, Stevens and Clark, a Trust Company of the West, a Union Bank of Switzerland és a Daiwa Europe Ltd.

Románia abban is bízik, hogy a CEFTA országainak csütörtökön és pénteken Ljubljanában esedékes szakértői találkozásán megegyezés születhet Románia júniusi csatlakozásáról – jelezte keddi közleményében a román ipari és kereskedelmi minisztérium. Csehországgal és Szlovákiával a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás már 1995 januárban életbe lépett, a másik három CEFTA-országgal a megállapodás lényegében elkészült, és a közeljövőben alá is írhatják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik