A privatizálásra felkínált cégek közül a legvonzóbb a Lukoil, amelyből újabb 15 százalékot adnak el, valamint az Egyesített Energiarendszer, az orosz áramtermelő, amelyből 2 százaléknyi részesedést értékesítenek. A kormány elkötelezte magát a legnagyobb orosz biztosítótársaság, a Roszgoszsztrah 50 százalékának eladása mellett is. Ez némi életet lehelhet a fejletlen orosz pénzügyi szolgáltatási szektorba. Vevőre vár 20 százalék a Szlavnefty orosz-belarusz olajcég rézvényeiből, és 5 százalék a Novorosszijszki Tengerhajózási Vállalatból, az egyik legnagyobb orosz szállítmányozó cégből is.
A privatizáció ismételt nekilendülése egybeesik a tőzsde ígéretes fejlődésével. A moszkvai részvénypiac élénkülése annak köszönhető, hogy a külföldi befektetési alapok kezelői közül mind többen bővítik portfóliójukat orosz értékpapírokkal, és a hazai befektetők is szívesebben vásárolnak részvényeket, miután a kincstárjegyek hozama zuhant.
Bizonytalan azonban, hogy a vállalati privatizációkban részt vehetnek-e a külföldiek is. A közelmúlt tapasztalata arra int, hogy általában a hazai befektetők kapnak elővásárlási jogot, nemritkán homályos belső ügyletek nyomán. A legtöbben most is úgy vélik, hogy az új értékesítések krémjét megint a kormányhoz közel álló bankok fölözik le.
Mindeközben egy, a pénzmosásról rendezett prágai konferencián nemzetközi szakértők arról számoltak be, hogy a külföldi tőkebevonással létrejött oroszországi vegyes vállalatok egyáltalán nem függetlenek az orosz maffiától. Szergej Sibajev, a Coopers and Lybrand moszkvai cégének vezetője szerint a vegyes vállalatok 80 százalékának van kapcsolata az alvilággal. A szakértő ötezerre becsüli a bűnügyi csoportok számát, és szerinte 41 ezer orosz vállalat, valamint a kereskedelmi bankok fele kötődik valamilyen módon a maffiához. Jelenleg több mint 40 százalékot tesz ki a feketegazdaság aránya.
A tőkebehozatallal párhuzamosan folyik a tőkekimenekítés is Oroszországból. Az idézett könyvvizsgáló cég szerint az elmúlt öt évben 60 milliárd dollár hagyta el az országot, s ennek túlnyomó része illegálisnak tekinthető külkereskedelmi ügyleteken keresztül vagy “egyszerűen” bőröndökben vándorolt külföldre. Hivatalosan azonban csupán 416 millió dolláros tőketranszfert jelentettek be. Becslések szerint évente további 12 milliárd dolláros tőkekimentéssel kell számolni. Svájci forrásokra hivatkozva pedig a Coopers and Lybrand azt közölte, hogy az orosz maffia “legalább 10 milliárd dollárt” tart svájci bankszámlákon.
Sibajev szerint a tőkemenekítés egyik szokványos útja az volt, hogy fiktív árukért jelentős összegeket fizettek ki nyugat-európai cégeknek. A konferencia résztvevői, miközben hitet tettek az orosz szervezett bűnözés elleni harc mellett, figyelmeztették a nyugati üzletembereket: “ismerjék meg” partnerüket az üzletkötés előtt.
