A Svájcban elhelyezett külföldi bankbetétek összege 1994 végén 245 milliárd dollár volt, a Kajmán-szigeteken pedig meghaladta a 420 milliárd dollárt. Milyen előnyöket ígérnek az adóparadicsomok a befektetőknek, mikor és miért érdemes off-shore céget alapítani?
Az off-shore lefordíthatatlan kifejezés, jelentése körülbelül: területen kívüli. Sokkal közérthetőbb azonban, ha egyszerűen adóparadicsomot mondunk; ez a lényeget is jobban fedi. A nemzetközi gazdaságban több száz éve ismeretesek az adóparadicsomok vagy ezekhez hasonló helyszínek. Hazánkban a piacgazdaságra való áttéréssel vált egyre élénkebbé az érdeklődés az adózási problémák, ezeken belül az off-shore cégek alapításának lehetőségei iránt is.
Az adóparadicsomnak mondott országok (közöttük hazánk is) olyan adórendszert vezettek be, amelynek keretében az adott területen bejegyzett cégeket nem vagy csak igen kis mértékben adóztatják, és akkor is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ezek az országok és helyszínek az adómentesség mellé többé-kevésbé politikai biztonságot, liberális devizagazdálkodást és fejlett pénzügyi szektort is kínálnak a nemzetközi befektetőknek.
A mai adóparadicsomok őshazája politikai, történelmi és gazdasági okok miatt Svájc. A recept – kicsit leegyszerűsítve – a következő: egy országban (vagy területen) fejlett és biztonságos a pénzügyi szektor; ám nem tekintik fontosnak az adminisztrációt; adófizetéssel különösebben nem terhelnek; nem érdeklődnek, ki fia-borja vagy, honnan van a pénzed; bizonyos, könnyen áttekinthető kritériumok mellett általában annyit kérnek, hogy az ő területükön ne végezd a magad tranzakcióit. (Ez durva egyszerűsítés, viszont nagyon jó üzlet: lopj máshol, és tartsd nálam a pénzedet… )
Az adóparadicsomok felosztása az alábbiak szerint a leglogikusabb:
l A teljesen adómentes helyszínek – ezek semmilyen adót nem vetnek ki, még az ott működő cégekre és a lakókra sem. Ilyenek például a Bahamák, Bermuda, a Kajmán-szigetek, Turks és Caicos, Nauru, a Brit Virgin-szigetek és Vanatau.
l A csak a helyben keletkező jövedelmet adóztatók – az itt bejegyzett cégek korlátlan mértékű külföldi jövedelemre tehetnek szert adófizetési kötelezettség nélkül. Ilyenek: Libéria, Panama, Hongkong, Costa Rica.
l A kettős adóztatást elkerülő egyezményekkel rendelkező helyszínek – ezt az ott működő cégek adott esetben kihasználhatják. Ilyenek például: Holland-Antillák, Malajzia, Man szigete, Ciprus, Magyarország.
l A speciális kedvezményeket ajánló helyszínek – főként holdingcégek számára kínálnak nagyon kedvező feltételeket, ám gyakran termelő célú beruházásokra is adókedvezményeket adnak. Ilyenek például: Svájc, Luxemburg, Liechtenstein, Hollandia.
Különböző tulajdonságaik alapján az adóparadicsomok más módon is megközelíthetők. Így például az angolszász jog alapján működő helyszínek, országok még alaptőke-kötelezettséget sem szabnak; ezekben akár két dollár alaptőkével is lehet céget létrehozni. Ennél sokkal szigorúbbak a német jog alapján működő helyszínek, mint Svájc, Luxemburg, Liechtenstein, és a kivételt jelentő Ciprus és Madeira. Az adóparadicsomokat aszerint is megkülönböztethetjük, hogy döntő részben csak zártkörű részvénytársaságokat lehet alapítani az érdeklődőknek ezeken a helyszíneken. Általában az adómentesség feltétele ezeken a helyeken az is, hogy ott az adott cég nem végezhet gazdasági tevékenységet.
Az off-shore cégeket általában a következő célokra szokták felhasználni: nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokhoz mint export-import; reexport-ügyletek; tőkebefektetés; hitelfelvétel külföldről; ingatlanbirtoklás és -értékesítés adómentesen; magánvagyon biztonságba helyezése; lízingügyletek; hajó és repülőgép regisztrációja. (Kelet-Európában az is igen gyakori, hogy a jó hangzású székhely és név, illetve a hatóságok megtévesztése érdekében vásárolnak off-shore cégeket.)
Miért is érdemes off-shore céget vásárolni?
l Export-import üzlet esetén. Amennyiben rendelkezünk mondjuk 1000 dollár értékű, piacképes áruval vagy szolgáltatással, és van egy külföldi vevőnk, aki hajlandó 1500 dollárt fizetni érte, akkor az exportot az off-shore cégen keresztül bonyolíthatjuk le úgy, hogy magyar cégünk 1050 dollárért értékesít az off-shore-nak, az pedig az árut 1500 dollárért adja tovább a “valódi” vevőnek. Így a mi adóalapunk csupán a tizede a valósnak, az off-shore cég pedig nem fizet adót. Ugyanez az eset importnál fordítva működik: vagy a külföldi cég nyereségét lehet redukálni, vagy számunkra nem olyan magas a vám.
l Ingatlanügyletek esetén is célszerű off-shore céget alkalmazni. Segítségével egyrészt viszonylag könnyen lehet ingatlant vásárolni (mintegy vagyonmentésként is), másrészt az ingatlan értékesítésekor elegendő az ingatlant tulajdonló céget eladni.
l Illetékügyleteknél. A fejlett tőkés országokban nagyon magas illeték terheli a hajók és repülőgépek tulajdonosait. Amennyiben viszont ezeket a közlekedési eszközöket Libériában vagy Panamában, esetleg Cipruson jegyzik be, az illeték összege rendkívül alacsony, ráadásul a személyzetre vonatkozó munkajogi szabályok is nagyon kedvezőek.
Magyarországon is lehet off-shore céget bejegyezni 1994. január 1-jétől. Ezek a jelenlegi szabályozás szerint ténylegesen csak 6,1 százalék társasági adókulccsal adóznak. E kedvezmény feltétele: a cég kizárólag harmadik országgal kereskedhet, illetve nem pénzügyi szolgáltatást nyújthat külföldre; cégformája csak kft. vagy rt. lehet; a társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai és alkalmazottai többségének (külön-külön) belföldinek kell lenniük; az off-shore cég hazai gazdasági társaság mellett szövetkezetben sem lehet tulajdonos, illetve nem lehet annak tulajdonosa; rendelkezik a Pénzügyminisztérium által kiadott különleges engedéllyel; kizárólag belföldi ügyvédet és könyvvizsgálót alkalmazhat; bankszámláját Magyarországon kell vezetnie. Ma hazánkban az ilyen cégek száma száz felett van.
Lássunk egy példát a Magyarországon bejegyzett off-shore cég hasznosítására! Dél-Afrikai Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény, de Magyarország és az USA között van. Érdemes ezért egy piacképes terméket vagy szolgáltatást Dél-Afrikából egy hazánkban bejegyzett off-shore cégen keresztül exportálni az USA-ba vagy bármely más, ennek a feltételnek megfelelő célországba.
Elgondolkodtató, hogy ma már hazánkban is mennyire élő probléma az off-shore cégek szerepe, ha törvényalkotóink “féket” próbáltak beültetni azok használatába. A leghatékonyabb ellenlépésnek azt gondolták, ha a “10 százalékot meg nem haladó társasági adókulcsot alkalmazó” országokban alapított cégek által számlázott szolgáltatásokat (kivéve a kamatot, a jogdíjat, az elő-adói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért és kiállításokért járó díjat) nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó ráfordításnak minősítik. Ám e rendelkezések kizárólag azon országok esetén működnek, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatást kategorikusan, minden esetre nézve kizáró egyezménye. E rendelkezés egyébként nemcsak az adóparadicsomban székhellyel, hanem az ott telephellyel bíró társaságok számláira is vonatkozhat (mivel a törvény csak bejegyzést említ). Amúgy pedig az általános adómérték a közismert adóparadicsomok némelyikében magasabb 10 százaléknál. Mindemellett, aki már kötött külkereskedelmi üzletet, vagy egyáltalán részt vett üzleti megbeszélésen, valószínűleg furcsának találná, ha megkérdeznék tőle: meghaladja-e önöknél a társasági adókulcs a 10 százalékot (általánosan meghirdetett és/vagy a kedvezményekkel csökkentetten), mert ha nem, akkor nem köthetünk üzletet?
Magyarországon számtalan vállalkozás hirdetését olvashatjuk, amelyek off-shore cégeket adnak-vesznek, illetve azokkal foglalkoznak. Mielőtt azonban egy ilyen – nem éppen olcsó – vásárlásba belevágnánk, feltétlenül érdemes egy adószakértő véleményét kikérnünk, hogy megéri-e a cégvásárlás, mert itt is érvényesül az élet igazságtalansága: csak az tud spórolni, akinek van pénze (és nem is kevés).
Amit még feltétlenül érdemes megemlíteni: a fiktív szerződések, exportügyletek és áfa-visszaigénylések elburjánzása miatt a magyar adóhatóságok igencsak felkészülten várják a “paradicsomi állapotban levőket”…
