Stratégiai tervezésbe kezdett a fővárosi önkormányzat: Budapest vezetése hét évre szóló pénzügyi prognózist készített. A vitairat legfőbb tanulsága: a folyó kiadásokat a következő néhány évben reálértékben is mérsékelni kell, ellenkező esetben a szükséges fejlesztések forrás nélkül maradnak. A fővárosban fontolgatják továbbá a helyi kincstár kiépítését és az úgynevezett projektadó bevezetését.
Nehezen megjósolható a központi támogatások jövőbeli alakulása, annyi azonban megállapítható, hogy néhány éven belül reálértékben aligha nőnek az önkormányzat bevételei – vélekedik Atkári János főpolgármester-helyettes. Önkormányzati alapelv, hogy a folyó kiadásokat a folyó bevételekből kell fedezni. Miután a bevételek növekedése nem várható, a kiadások mérséklése elengedhetetlen, hiszen enélkül a szükséges fejlesztések nem valósíthatók meg. A beruházások ugyanakkor a működési kiadásokat hosszabb távon mérsékelhetik.
Fővárosi számítások szerint az lenne kívánatos, ha sikerülne elérni, hogy a működési bevételek reálértékben 5,5 százalékkal gyorsabban nőjenek, mint a dologi ráfordítások. Így az ezredfordulóra a 20 százalékos felhalmozási szint lenne elérhető. A beruházások finanszírozásához a jövőben is igénybe vesznek majd külső forrásokat. Attól nem kell tartani, hogy az önkormányzat eladósodna: a jelenlegi 16 milliárd forintnyi tőke- és mintegy 70 milliárdnyi kamattartozás Budapestre nem ró elviselhetetlen terhet. Az éves kamatterhek a kedvezően hosszú lejárat miatt az ezredfordulót követően elenyészővé válnak.
A fővárosi gazdálkodás másik alapelveként Atkári János szólt arról, hogy az egyszeri, vagyonhasznosításból származó bevételeket feltétlenül fejlesztésekre kell fordítani, vagyis megengedhetetlen, hogy az önkormányzat felélje ezeket a pénzeket. Az idén és jövőre jelentős bevétel várható a privatizációból, utána viszont elapadnak ezek a források. A Gázművek és a Pharmafontana magánosításából a jövő év júniusáig legalább 16 milliárd forinthoz jut a főváros, az összes privatizációs bevételt a főpolgármester-helyettes 25-30 milliárdra teszi. Hátravan még a jelentősebb cégek közül a Vízművek, a Csatornázási Művek, a Távfűtő Művek, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat, a Fürdőigazgatóság és a Főker privatizációja.
Atkári János elmondta: a bázistervezést a feladatfinanszírozás váltja majd fel, s ez utóbbi hatékonyabbá tételéhez szükség van egy önkormányzati kincstár felállítására is. A Főpolgármesteri Hivatal apparátusa fontolgatja ugyanakkor, hogy egyes beruházások finanszírozásához úgynevezett projektadót vet ki, amelynek fizetésére csupán azokat köteleznék, akik az adott közszolgáltatást vélhetően igénybe veszik. Az elvárások szerint a polgárok így jobban átláthatják, az önkormányzat mire költi a pénzüket.
