Szlovénia beszállt a kibővített Európai Unióhoz való csatlakozásért folytatott versenybe. A hat egykori jugoszláv tagállam közül elsőként Szlovénia a tizedik kelet-európai ország, amely társulási szerződést írt alá az EU-val Luxemburgban.
Afüggetlenség kikiáltása és a Belgráddal folytatott rövid háború után öt évvel Szlovénia gyors ütemben szabadul meg a jugoszláv örökségtől. A közelmúltban sikerült hitelmegállapodást kötnie a Londoni Klubbal.
Szlovéniának a társult EU-státuszra tett erőfeszítéseit több mint két évig hátráltatta Olaszország, a legnagyobb szomszéd. A szlovén társasági kérelmet saját igényeinek – tulajdon-visszaadás és olasz állampolgárok szlovéniai tulajdonszerzési lehetősége – kikényszerítésére akarta felhasználni.
Mire végre sikerült felülkerekedni Olaszország ellenkezésén – amihez hozzájárult az olasz kormányváltozás -, Szlovénia azt hitte, hogy a brit marhahúsválság és a brit kormány együtt nem működésének áldozatává válik. Többnapos heves diplomáciai csatározással sikerült elhárítani a váratlan brit akadályt.
Ami az olasz-szlovén ellentétet illeti, Szlovénia lényegében két engedményt tett. Először: a társulási szerződés ratifikálásától számított négy éven belül, kölcsönösségi alapon minden EU-tagország, így az olasz polgárok számára is megengedi a föld- és vagyonvásárlást. Másodszor: azok az EU-polgárok, akik korábban “legalább három évig a Szlovén Köztársaság jelenlegi területén állandó lakóhellyel rendelkeztek” a szerződés ratifikálása után azonnal tulajdont szerezhetnek az országban.
A június derekán aláírt szlovén-EU társulási szerződés nyomán várhatóan nő a délszláv államban befektetett külföldi tőke.
A független Makrogazdasági és Fejlesztési Elemző Központ arra a következtetésre jutott, hogy a többéves tárgyalás után tető alá hozott szerződés növeli Szlovénia nemzetközi tekintélyét. Szlovénia már májusban a legmagasabb kezdő hitelképességi besorolást kapta, amit átmeneti gazdaságú ország valaha is elért. A Standard and Poor’s, az IBCA, nemzetközi hitelképességet besoroló ügynökség és a Moody’s egyaránt “A” osztályba sorolta a délszláv utódállamot.
Az intézet ugyanakkor figyelmeztetett: a tavalyi rendkívüli év után idén a külföldiek várhatóan kevesebbet ruháznak be Szlovéniában. Tavaly számos szlovéniai bank emelte tőkéjét, hogy megőrizze teljes körű működőképességét. Ez elősegítette, hogy az 1994-ben még 83,7 millió dollárra rúgó külföldi befektetések értéke tavaly közel a duplájára, 150 millióra ugorjon.
Az intézet arra is felhívta a figyelmet: káros lehet a ljubljanai kormány minapi döntése, mellyel perindítást javasolt a Videm Krsko papírgyár hitelezőinek. Ezek szeretnék semmissé tenni az üzem eladását a cseh ICEC holdingnak. Piaci elemzők ezt a külföldi ellenőrzéssel szemben szélesebb körben elterjedt félelem megnyilvánulásának tartják.
A szlovéniai befektetéseknek egyébként csak 2,5 százaléka külföldi eredetű, s a külföldi beruházások a szlovén hazai összterméknek csupán 0,8 százalékát adják.
