Új formáját választhatják a munkaügyi viták eldöntésének a munkaadók és a dolgozók. Július elsejétől közvetítőt vagy döntőbírót kérhetnek fel arra, hogy segítse rendezni a közöttük kialakult konfliktust.
A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat létrehozásának előkészítése még tavaly kezdődött meg az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT). Felállításáról – a kormány támogatása nyomán – februárban született döntés az ÉT-ben. A szolgálat célja az, hogy segítségével megelőzhetőek legyenek a hosszúra nyúló bírósági perek, és a felek rövid idő alatt egyezségre jussanak munkaügyi vitájukban. A közvetítők, döntőbírók az Egyesült Államokban és Európa számos országában sikerrel vizsgáztak, Magyarországon azonban a munkaügyi konfliktusok ilyen megoldásának elterjedése ma még kérdéses.
Gulyás Kálmán, a szolgálat frissen kinevezett igazgatója is abban látja a legnagyobb veszélyt, hogy a vitázó felekben nem lesz meg a bizalom a közvetítők iránt, s emiatt nem bízzák rájuk ügyüket. Az igazgató ezért azt tartja a legfontosabb feladatának, hogy működésüket megismertesse a munkaadókkal és munkavállalókkal. A szolgálat 96 fős listáján szereplő döntőbírók és közvetítők egyébként nem egyedi jogvitákban vállalnak majd szerepet, hanem bér- és munkaügyi, kollektív szerződésekkel vagy például az üzemi tanács működésével kapcsolatos érdekkonfliktusokban.
A szolgálat részletes eljárási rendje a napokban lát napvilágot a Magyar Közlönyben, és július elsejétől akár már kérhetik is az érdeklődők a névsoron szereplő közvetítő segítségét vitájuk békés rendezéséhez. Ennek érdekében a szolgálat vezetői napi kapcsolatot tartanak a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek képviselőivel, és ha indokoltnak tarják, maguk ajánlják fel közbenjárásukat a konfliktus megoldásában. Ez ráadásul sok esetben még pénzükbe sem kerül az érintetteknek, mivel a közvetítők munkáját nyolc napig az állam fizeti.
