Az ügyvédlobby alulmaradt a Polgári Törvénykönyv módosításával kapcsolatos parlamenti vitában: ingóságokra Magyarországon csak akkor lehet majd jelzálogjogot bejegyezni, ha az erre vonatkozó szerződést közjegyzői okiratba foglalták. A közjegyzői kamarában tehát jogos az öröm, bár a számítógépes nyilvántartás kiépítése nem kis érvágás lesz a szervezetnek.
A kelet- és közép-európai régióban úttörő kezdeményezésnek számít az a múlt heti parlamenti döntés, amely 1997. május elsejétől lehetővé teszi jelzálogjog alapítását ingóságokra. Ez azt jelenti, hogy ingóságok is szolgálhatnak majd hitelfedezetként, anélkül, hogy a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyat át kellene adni a hitelezőnek. A rendszert először az Egyesült Államokban próbálták ki, nagy sikerrel – az új lehetőség komoly lökést adott a hiteléletnek.
A jelzálogjog bejegyzéséért – bár az erre vonatkozó kormányrendelet még nem született meg – valószínűleg nem kell majd ezer forintnál többet fizetnie az ügyfélnek. Az igazi tétel a szerződés megszerkesztése lesz, aminek árát azonban degresszív díjskáláról leolvasva már előre ki lehet számítani (lásd táblázatunkat). Lehetőség van arra is, hogy az adott ügy összes körülményére tekintettel a közjegyző csak a díjtétel felét számítsa fel. Elfoglalt ügyfelek ügyvéd közreműködését is kérhetik, ami azonban csak arra terjedhet ki, hogy a jogi képviselő előkészítse az iratokat, illetve a közjegyző előtt képviselje az ügyfelet.
Azáltal, hogy kizárólag a közjegyzők készíthetnek majd ilyen típusú szerződést, komoly garanciát sikerült beépíteni a rendszerbe – nyilatkozta a Figyelőnek Bókai Judit, az Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Ami a gyakorlati megvalósítást illeti, először egy olyan számítógépes nyilvántartási rendszert kell kiépíteni, amely az ország 228 közjegyzői irodáját összeköti. Ez az elnöknő szerint azért fontos, hogy a megterhelt indóságokra vonatkozó adatokat a szerződés aláírása után egy-két órával már bármely közjegyzői iroda le tudja kérni. Nem történhet tehát meg, hogy ugyanazt a vagyontárgyat – a hitelező tudta nélkül – több hitel fedezeteként is felhasználják.
A számítógépes rendszer kiépítésére egyébként a Közbeszerzési Értesítőben már januárban megjelent a pályázati felhívás. A beérkezett ajánlatokról a jövő héten dönt majd a nemzetközi szakértőkkel is megerősített héttagú értékelőbizottság. Bókai Judit szerint talán már május első felében alá is lehet írni a szerződést. A sietséget a szoros határidő indokolja, hiszen egy országos rendszer kiépítése nem két napot vesz igénybe. A központ a kamara – napokban kirabolt – Csalogány utcai székházában lesz: a szerződéssel megterhelt ingóságokra vonatkozó információk ide futnak majd be, innen pedig bármelyik közjegyzői iroda egy pillanat alatt lekérheti az összes adatot.
A későbbiekben egyébként az is elképzelhető lesz, hogy más szervezetek – például bankok, felügyeletek – is csatlakozhassanak a nyilvántartáshoz. Ehhez azonban rendkívül szigorú biztonsági szabályokat kell kiépíteni, hiszen az adatok jogosulatlan megváltoztatására még esélyt sem szabad adni. A készülő nyilvántartás minőségi változást hoz majd az eddigi közhiteles, cég- és ingatlan-nyilvántartáshoz képest. A megfelelő működés érdekében a közjegyzői kamara több alkalommal szervez majd képzési napokat, hogy a munkatársak jövő év május elsejétől már teljes biztonsággal kezelni tudják a rendszert. A rendszerbeállítás teljes költségét – részben valószínűleg hitelből – a kamara fizeti majd.
Eddig egyébként – véli Bókai Judit – egyáltalán nem lehetett tipikus közjegyzői feladatnak nevezni a zálogszerződések megszerkesztését: az ilyen jellegű tevékenység a közjegyzői munkának csak a töredékét tette ki. A kamara elnöke az új szabályozással kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. A nemzetközi tapasztalatok mindenesetre igen kedvezőek, valószínű tehát, hogy Magyarországon is gyökeret tud majd ereszteni az új jogintézmény. Az ügyek többségét várhatóan a gépkocsikra vonatkozó jelzálogszerződések teszik majd ki, hiszen a kisebb értékeket – zálogfiókokon keresztül – eddig sem volt nehéz kölcsönre váltani.
