Gazdaság

VERSENYHIVATAL 1995 – Bírságdélibáb

admin
admin

1996. 04. 03. 00:00

Kiszabott bírságban és ügyszámban csúcsév volt a Versenyhivatal életében 1995. A számok mögött azonban tyúkperek tömege és a nagy visszhangot kiváltó, a versenyviszonyokra komoly hatással lévő eljárások hiánya jellemezte a versenyfelügyelet tavalyi munkáját.

A Versenyhivatal által lefolytatott eljárások közül két ügy emelkedett ki tavaly. Az egyikben a Magyar Hitel Bankot marasztalta el a Versenytanács, mert Lánchíd értékjegyéről megtévesztő információt adott a fogyasztóknak, illetve ígéretével ellentétes kamatpolitikát folytatott (Figyelő 1995/41.). Az itt kiszabott 25 millió forintos bírság az eddigi legnagyobb a bankszektorban. A másik jelentős eljárás az Unilever Rama-ügye volt (1995/43.). Ebben 30 millióra bírságolták a világcéget, amely a határozat szerint megtévesztő, hiányos tájékoztatást adott megváltozott összetételű termékéről. Ez az eset azért is számított különlegesnek, mert az Unilever nem fordult jogorvoslatért a bírósághoz, hanem befizette a bírságot.

Nem az Unilever volt egyébként az egyetlen multi, amely tavaly a Versenyhivatal elé került. A Coca-Cola Amatilt Bonaqua-reklámjáért, a SAB tulajdonában lévő Kőbányai Sörgyárat pedig Dreher-termékfeliratáért marasztalták el a versenybírók két-, illetve egymillió forintra. Figyelemre méltó még a Takarékbank esete, amelynek hárommilliót kellett fizetnie azért, mert megsértette az üzleti tisztességet és a fogyasztók érdekeit, amikor kamatfeltételeit előzetes tájékoztatás nélkül megváltoztatta.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélések közül említést érdemel a Budapesti Elektromos Művek ügye, amelyben a cég monopolhelyzetében indokolatlan egyoldalú előnyt érvényesített fogyasztójával szemben; ezért ötmillióra bírságolták. A hírlapterjesztésben domináns szerepet betöltő Hírkernek azért kellett lerónia egymilliót, mert akadályozta versenytársának piacra lépését.

Ezzel jóformán végére is értünk a felsorolásnak, bár a Versenyhivatal “mérlegében” legnagyobb tételeket jelentő két eljárást még csak meg sem említettük. A tavalyi rekordbírságokat jelentő ügyeknek a versenypolitikára, a cégek piaci magatartására gyakorolt hatása ugyanis csekély. A pilótajátékot szervező Mikroker Kft. 400 milliós elmarasztalásakor mindenki tudhatta: a pénz már rég nincs meg, és a cég vezetői számára is a legkisebb gond a versenyhivatali bírság. A három csomagküldő, az Euro Direct Service, a Top Trading és a Biotonic sokadik, ezúttal 20-20 milliós bírsága sem javít már sokat az érintettek üzletpolitikáján.

A Versenyhivatal apparátusát javarészt lekötötte a sok, csekély jelentőségű kérelem, és talán ez is közrejátszik abban, hogy a hivatalból indított eljárások változatlanul fehér hollónak számítanak. Az aktivitásán pedig valószínűleg rövid időn belül változtatni kell, hiszen az idén elfogadandó új versenytörvény már teljesen a hivataltól teszi függővé, mikor és ki ellen indít eljárást.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.