1. Definíciók Samuelson (1954, 387.o) „olyan jószág, amit közösen élvezünk, vagyis ennek a fogyasztása nem eredményezi azt, hogy az adott jószágból mások csak kevesebbet fogyaszthatnak.” vs. magánjavak – „fel lehet osztani az egyének között” Szuboptimális mennyiség! 1.1 Versengés, rivalizálás hiánya Horizontális vs. vertikális összegzés Samuelson általános egyensúlyi modellje – ábra MRSgxb = [MRTgx-MRSgxa] i=1SnMRSgxi=MRTgx kettős [...]

1. Definíciók közömbösségi görbéjének alakja, elhelyezkedése más ember fogyasztásától függ termelési függvény egy más vállalat inputjainak és outputjainak mennyiségétől függ az egyén hasznossági szintje nem csak a saját „tevékenységétől” függ, hanem másokétól is: UA=UA(x1, x2, x3,…xn, y1)Pigou: MSC = MPC + E (ÁBRA 2.6) – Pigou-adó: t = E 1.1 Pénzbeli vs. nem pénzbeli (reál), [...]

Napi tőzsdei összefoglalók, sajtószemle, jelentések, de még inkább a kevésbé hivatalos források, az e-mail levelezéseink, tárgyalási memók esetében fordul elő, hogy a közbevetett mozaikszavak, rövidítések gyakorlatilag érthetetlenné teszik a dokumentumokat.

1. Piac és hatékonyság 1.1. Piac fogalma láthatatlan kéz (skót felvilágosodás, Mandeville, A. Smith) – organikus rendszer, katalaxis (Buchanan) ár-egyenes (relatív árak) szerepe (ÁBRA 1.5 – A többet kínál Y-ból, mint amennyit B venne) 1.2 Jóléti közgazdaságtan tételei szinte függvényszerű kapcsolat hatékonyság és a kompetitív piac között Első tétel: minden piaci egyensúly Pareto-hatékony feltételek – [...]

Ismétlés: Musgrave (allokáció, redisztribúció, stabilizáció; hatékonyság, méltányosság, fenntartható fejlődés) 1. Hatékonyság 1.1 Hatékonyság értelmezése – technikai: legkevesebből, legtöbbet (X-hatékonyság) – allokációs: Pareto-hatékonyság 1.2 Pareto-hatékonyság definíciója Ha az erőforrásokat újra lehet osztani úgy, hogy egy egyén hasznossági szintjét növelni tudjuk, míg egyetlen más egyén hasznossági szintje sem csökken, akkor a társadalom jóléte növekedett. Edgeworth-Bowley-féle négyszög – [...]

1. Alapkérdések: különböző állami szintek: miért lehet rájuk szükség, mekkora az optimális méretük, milyen feladatokat és milyen bevételeket kell/lehet rájuk osztani, milyen elvek alapján 2. A decentralizáció fogalma 2.1 decentralizációs formák – Devolúció (devolution): A helyi szint dönt a nyújtott közszolgáltatásról és annak finanszírozását szolgáló díjakról, adókról ( független önkormányzatok általában) – Dekoncentráció (deconcentration): Valamilyen [...]

1. Mi az adó? „Az adó jogszabályi előíráson alapuló – egyszeri vagy folyamatos – fizetési kötelezettség, amelyet az állam avagy annak felhatalmazása alapján más közületi szerv (pénzügyi alap) természetes és jogi személyektől hajt be abban az esetben, ha az adó fizetésére vonatkozó tényállás megegyezik a törvény vagy rendelet által előírt teljesítési kötelezettséggel.” (Pénzügytan II. Saldo [...]

Mit jelent a tulajdonjog? Mihez van joga a tulajdonosnak, és mihez nincs? Miért nem kereskedhetünk szerveinkkel, saját magunkkal, vagy születendő gyermekeinkkel? Mik a kötelességei a tulajdonosnak? Az elhagyott tárgyak tulajdonosait milyen jogi védelem illeti meg? Mikor érdemes megállapítani valaminek a tulajdonjogát? Milyen feltételek között, mit és mennyi időre érdemes szabadalmi, vagy szerzői jogi védettség alá venni? Mik a magántulajdon alter

Az Európai Unió újszerű politikai intézményrendszerét övező viták sok szempontból nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyek a nemzetállamok hagyományos működését érintik. Ezzel összhangban az európai politikai integráció folyamatát sokan sikeresen elemezték a nemzetállamok és a nemzeti politikai közösségek tanulmányozása során megalkotott fogalmak segítségével. A félév folyamán olyan klasszikus közösségi gazdaságtani dilemmákat taglaló írásokat veszün

• Cullis, John and Philip Jones, Public Finance and Public Choice. Second edition. Oxford: Oxford University Press, 1998. MAGYAR KIADÁS KÉSZÜL! (Az órákon elhangzottak elsősorban, de nem kizárólag, e kötet struktúráját és tartalmát követik. A könyvből csak az egyes óráknál megadott részek a kötelezőek.) • Stiglitz, JE: A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK-Kerszöv, Budapest, 2000 • [...]

Közös vizsgálódásunk a következő alaptéma körül fog forogni: kiket (adóalanyok), miért (adótárgy), milyen mértékben (adómérték), az adómértéket mire vetítve (adóalap), hogyan (adóigazgatás és számviteli szabályozás) adóztat az állam. Ki fogunk térni az adópolitika különböző, egymással gyakran erőteljesen ütköző motivációira: az állam bevételi forrásainak biztosítására; az adóalanyok ösztönzésére (bizonyos tevékenységek folytatására, v

Az üzleti levelezés a mindennapi életünk fő formája. Írásban rögzítjük, megerősítjük a megállapodásainkat, de egyre gyakoribb a magánéletünkben is egy-egy hivatalos levél megfogalmazása (pl. reklamáció). E heti anyagunkban összefoglaljuk a üzleti levelezés szabályait kiegészítve a legfontosabb szó- ill. kifejezés fordulatokkal, amelyek egy hivatalos levél részét képezhetik.

LES VERBES EN –ER / AZ –ER VÉGŰ IGÉK /I. csoport/ A francia nyelvben a magyar nyelvhez hasonlóan egy jelen idő van. A jelen időben három ragozási csoportot különböztetünk meg, az első csoportba tartoznak az –er végű igék, a legtöbb ige ebbe a csoportba tartozik. I. Ragozás /Conjugaison Példa Megjegyzés Megjegyzés j’aim-e Ha a je-t [...]

Central Park, SoHo, Tribeca, Guggenheim és Metropolitan Múzeum, Times Square és Rockefeller Center – Manhattan párában, egy filmzabáló, kritikus kelet-európai szemével.

Ellis Island, Empire State Building, Wall Street, Rockefeller Center, Time Square, Central Park, Macy's áruház - Manhattan egy kritikus kelet-európai utas szemével.

Jól jár az, aki az utószezonra tolta a nyaralást: a légitársaságok közötti élesedő árverseny következtében mind a Malév, mind a Lufthansa árai soha nem látott mélységekbe zuhantak.

Az üzleti élet hemzseg az idegennyelvű kifejezésektől, előszeretettel használjuk is őket, mégis számos kifejezéssel bajban vagyunk, ha fordításra kerül a sor. Ezen a héten a társasági formákkal, szervezeti felépítéssel és vezetői pozíciókkal kapcsolatos fogalmakat tekintjük át.

A LÉTIGE: ętre Ragozás (conjugaison): je suis (én) vagyok tu es (te) vagy il est (ő hn) van elle est (ő nn) van on est általános alany >van nous sommes/on est (mi) vagyunk vous ętes (ti) vagytok (ön) van (önök) vannak ils sont (ők hn) vannak elles sont (ők nn) vannak MEGJEGYZÉSEK A francia nyelvben [...]

Az augusztus 20-i héten indul a magyarok idei utolsó rohama a horvát tengerpartra. Az utazás során sokan hosszú órákat töltenek lépésben haladó autóikban.

A város gyönyörű, a főzelék finom, múzeumból kevés van, a magyarok ízlése néha furcsa, az éjszakai élet pedig lehetne mozgalmasabb – ahogy Budapestet egy spanyol fiatal látja.

Némi nehézségek után a szervező kft.-nek sikerült megszereznie az engedélyeket, így egy nap késéssel lett Budapesten tengerpart. FN képriport >>

Megnyugtató, hogy létezik még olyan főváros, amelyik nem rohan. Madrid jól bánik lakóival. Mindazokkal, akik ott élnek, és azokkal is, akik csak látogatóba érkeznek.

A híres szentkúti búcsúra több tízezer ember érkezik augusztusban. Ha nem a főszezonban járunk arra, akkor is maradandó emlékeket szerezhetünk a környéken.

Berlin a parádék fővárosa. A szombati, százezreket vonzó Love Parade mellett szinte kéthetente zenés felvonulások pezsdítik fel a várost.