Felgyorsult világ, rohamos technológiai fejlődés, teljesítménykényszer. Mára közhelynek számító kifejezések, amelyeket legtöbbször azért használunk, hogy a lehető legegyszerűbb szavakkal írjuk le a minket körülvevő káoszt, és adjunk keretet azoknak az érzelmi jelenségeknek, amelyek a kaotikus világot szemlélve bennünk is felütik a fejüket.
A kiégés-szindrómát sokan Herbert Freudenberger német-amerikai pszichiáter 1974-ben megjelent „Staff Burnout” című cikkével azonosítják, de valójában már 1969-ben megjelent egy cikk, amelyben Harold. B. Bradley leírt egy bizonyos munkahely okozta stresszt „burnout” néven. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Freudenberger cikke volt az, amely valóban felkeltette az érdeklődést a fogalom iránt. A kiégést úgy definiálja, hogy az ember elveszíti a munkájával kapcsolatos motivációját, különösen akkor, ha a nagyfokú elkötelezettség nem hozza meg a várt eredményeket.
A kiégés okai
Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, amely vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi elismerés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, a nagy felelősség is kockázati tényező. Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók, akiknek nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, és nem kapnak visszajelzést a tevékenységükről. Az elégtelen intézményi támogatás, a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek mind-mind kiváltó okok lehetnek.
Tünetek
- A testi-szellemi kimerültség jelei.
- Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer. Önfeláldozó életmód.
- A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása.
- Általánossá válik a közömbösség, az empátiás készség visszafejlődése, fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés.
- Fokozott érzékenység a stresszre. Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség.
- Alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése.
Megelőzés
A kiégés megelőzésében az egyén személyiségének van a legnagyobb szerepe. Az önismereti fejlődés folyamatának vállalása, a folyamatos önreflexió a prevenció egyik alappillére.
A kiégés megviseli az embereket, a szervezetükre is negatív hatással van. Amikor az emberek kiégést tapasztalnak, akkor nagyobb valószínűséggel csökken a moráljuk is, kevésbé elkötelezettek, több hibát követnek el, és rosszul kommunikálnak. Nagyobb valószínűséggel hagyják ott az adott munkahelyet is. Ezeknek az elkerülése érdekében összefoglaljuk röviden, hogy mit tehet egy felnőtt ember önmagáért.
Jelöljük ki a határokat!
A munkához való hozzáállás változása is szükséges. Az idealisztikus elképzeléseket, az irreális célkitűzéseket fel kell váltsa a reális szemlélet, a saját korlátok figyelembevétele. Tanuljunk meg nemet mondani! A munka és a magánélet közötti világos határok megállapítása segíthet az egészséges elkülönülés fenntartásában. Munkaidőn túl ne olvassuk el az e-maileket és az üzeneteket! Kapcsolódjunk le az online világról!
Önszeretet
Az öngondoskodás és az önszeretet elengedhetetlen a burnout szindróma megelőzéséhez. Szánj időt olyan tevékenységekre, amelyek örömet okoznak és segítenek ellazulni. A különböző relaxációs-meditációs technikák elsajátítása és alkalmazása is hatékony a kiégés megelőzésében, illetve kezelésében, elősegíti a stresszes mindennapokban a pihenést, a „befelé” tekintést, a bensőséges elmélyülést. Ilyen például a jóga, a progresszív relaxáció és a légzőgyakorlatok.
Mozgás
Ülőmunka esetén mozgalmas hobbit válasszunk, például fussunk, próbáljuk ki a funkcionális köredzést, vegyünk táncórákat! Ha szigorúan ellenőrzött rutintevékenységet folytatunk, keressünk kalandos kikapcsolódást, túrázzunk a természetben, menjünk el vadvízi evezésre, vegyünk részt közéleti programokon, kreativitásunkat kiélhetjük a főzésben, különböző alkotások létrehozásában (rajzolásban, kötés stb.). Ha unalmas, elismerést nélkülöző munkát végzünk, válasszunk versenysportot. Ha egyedül kell dolgoznunk, munka után éljünk társas életet, játsszunk csapatjátékokat. Ha mozgalmas, stresszel teli munkánk van, vonuljunk ki hétvégenként a természetbe, hagyjunk időt az egyedüllétre, a regenerálódásra, húzzuk be a kéziféket, szakítsunk időt magunkra és a családra!
Támogató munkakörnyezet
A támogató munkakörnyezet jelentős szerepet játszik a kiégés megelőzésében. Törekedj nyílt kommunikációra a munkatársakkal, partnerekkel, mivel ez elősegíti az összetartozás érzését, és csökkenti az elszigeteltséget. Ha gondoskodunk a jóllétünkről, azzal nemcsak a kiégést előzhetjük meg, hanem az általános életminőségünkön is javíthatunk.
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
