Mire vágyik az ember, ha rossz a kedve? Számos dologra, de ami ezek közül a legkönnyebben és legolcsóbban elérhető, az egy nagy adag, szemet gyönyörködtető, ínycsiklandó kalóriabomba. Lehet az egy tálca színes sütemény, egy szaftos hamburger sült burgonyával, egy vödör fagylalt, egy minden jóval megpakolt pizza, vagy ezek bármilyen kombinációja. Miközben eltelítenek, egyúttal fel is vidítanak, hiszen tele vannak szénhidráttal, megdobják a vércukorszintet. Kétségtelenül jóleső érzés, de a drogokhoz hasonlóan sajnos csak rövid távon okoz örömöt. Az ilyen étkek ráadásul függőséget is kialakíthatnak, túlfogyasztásuknak pedig komoly egészségkárosító következményei lehetnek.
A színeknek is közük van a táplálkozáshoz, méghozzá több is, mint azt gondolnánk
A világ legnagyobb gyorsétteremláncai, mint a McDonald’s, a Pizza Hut, vagy a Burger King nem véletlenül használják olyan látványosan például a vörös színt. A vörös színre gondolva elsőként talán a szerelem jut eszünkbe, amivel nem is járunk messze a valóságtól, hiszen a vörös szín látványától felgyorsul a szívverés és a légzés. Ugyanakkor az evolúció során az agyban a vörös szín összekapcsolódott a táplálkozással is, így a látványára többet és jobb étvággyal eszünk.
A színek nemcsak az étvágyunkra, hanem a hangulatunkra is hatnak, ezért alkalmaznak a pszichológusok egyre gyakrabban színterápiát. Nincs is kifejezőbb annál, amikor „szürke hétköznapoknak” nevezzük azokat az időszakokat, melyeken minél gyorsabban túl szeretnénk esni, vagy amikor az angol anyanyelvűek, ha nagyon lehangoltak, azt mondják, „I’m feeling blue”, vagyis „kékül érzem magam”…
Ha „kékül” érezzük magunkat a szürke hétköznapokon, vegyük magunkat körbe fehérrel, mert ez a szín visszaveri a fényt és a könnyed nyarat idézi, a természet zöldjeivel párosítva pedig segít ellazulni. Bármennyire vidám színnek is tűnik, lehetőleg kerüljük a sárgát, mert a hatására könnyebben elveszítjük a türelmünket, és ugyanúgy a pirosat, mely feszültséget szít, a barnát, mely elszomoríthat, a lilát, ami azért vált a vagyon szimbólumává, mert a természetben nagyon ritkán fordul elő, így művinek, mesterségesnek hat, illetve a kéket, mely népszerű szín ugyan, ám depresszív hatású lehet, hiszen a hideget idézi.
Visszakanyarodva az ételekhez: bár a lehangoltságunk általában gyorskajákért és édességekért kiált, a tudomány szerint a testünk számára is azok az egészséges ételek, amelyek hosszú távon lelkileg is helyreraknak minket. Kutatások igazolták, hogy az omega-3 zsírsavak, mint a dokozapentaénsav és az eikozapentaénsav csökkentik az enyhe depresszió tüneteit. Ezeket a savakat a szervezetünk nem tudja előállítani, viszont rendszeres halfogyasztással könnyedén hozzájuthatunk. A szakértők szerint a szervezetnek naponta legalább 250-500 milligrammnyira van szüksége ezekből a savakból. Száz grammnyi lazac nagyjából 2260 milligrammot tartalmaz belőlük, vagyis már azzal sokat tehetünk magunkért, ha hetente egyszer-kétszer halat fogyasztunk.
Az erjesztett élelmiszerek, amik közül Magyarországon leginkább a joghurt és a kefír elterjedt, olyan egészséges baktériumok kifejlődését segítik elő szervezetben, melyek segítenek a szerotonin, vagyis a boldogsághormon szintjének emelésében. Hasonlóan áldásos hatású a banán, hiszen a természetes cukor és az E-vitamin mellett rengeteg prebiotikus rostot tartalmaz, mindezzel stabilizálja a vércukorszintet és egészségesen tartja a belek baktériumháztartását. Jó tudni, hogy a szerotonin 90 százaléka a belekben képződik.
A zabot nem véletlenül tarják csodaételnek: súlyának durván tíz százaléka rost, ami lelassítja a szervezetben a szénhidrátok emésztését. Hatására a cukor lassan, folyamatosan kerül a véráramba, így stabilizálódik a szervezet energiaszintje. A zab emellett sok vasat is tartalmaz, melynek hiánya hangulatingadozást is okozhat. Egy kutatás szerint 1,5–6 gramm rost, vagyis 15–60 gramm zabpehely reggelire elég ahhoz, hogy rendben tartsa egy felnőtt energiaháztartását és hangulatát. És erre is rátehetünk még egy lapáttal, ha a zabpelyhet antioxidánsokban és antocianinokban gazdag bogyós gyümölcsökkel fogyasztjuk. Ha frissen nem is mindig kaphatók, fagyasztva egész évben hozzájuk lehet jutni.
Növényi alapú proteinhez a legkönnyebben bab- és lencsefélékből, illetve csonthéjasokból és magvakból jutunk. Előbbiek hangulatfokozó B-vitaminokat, utóbbiak egészséges zsírokat és a szerotonin termelődését fokozó, triptofán aminosavat is tartalmaznak.
Nem mindig a legegyszerűbbnek tűnő út tehát a legjobb: bár a gyorsételek, és az édességek kétségtelenül csábítóak és rövid távon jónak tűnő megoldást kínálnak, hosszú távon mégis egészségtelenek. Márpedig a kiegyensúlyozott, harmonikus lelki élet alapja az egészség.