Érzéketlenség, figyelmesség hiánya
A nárcisztikus személyiségzavaros férfiakra és nőkre egyaránt igaz lehet, hogy vonzóak, karizmatikusak, el tudják bűvölni a környezetüket. Jó érzés lehet elsőre olyasvalakivel randizni, aki maga a megtestesült álom. Azonban igen hamar kiderülhet, hogy az ilyen ember rendkívül érzéketlen, az empátiát nem ismeri, és saját magán kívül vagy éppen az elérendő célon kívül másra nem igazán tud figyelni. Kizárólag önmagával foglalkozik, ez megnyilvánulhat abban is, ahogyan viselkedik: például ha be szeretnénk mutatni a barátainknak, csak arra figyel, hogyan néz majd ki a barátok előtt, mit fognak róla gondolni. Ezek a jelenetek idővel egyre súlyosabbak lehetnek, attól függően, mennyire lépi át azokat a határokat, amikor már klinikai szintű nárcisztikusságról van szó.
Más ugyanis, ha valaki szimplán nárcisztikus vagy ha nárcisztikus személyiségzavara van.
Kicsit olyan, mint a szomorúság és a depresszió közötti különbség. Egyfajta nárcizmus az emberi mivoltunk része, természetes, ha jelen van. Ha valaki nárcisztikusan viselkedik, az még nem jelenti azt, hogy mentális beteg. Azonban aki nárcisztikus személyiségzavarral él, szélsőségesen viselkedik, káros hatással van a mikrokörnyezetére. Ez a párkapcsolatokban például a váláskor nyilvánulhat meg, ekkor kiszámíthatatlan, hogyan fog viselkedni az illető.
Ez a leírás azonban – a figyelemre törekvés legalábbis – mondjuk az Instagram-felhasználók jelentős részére is igaz lehet. Azok az emberek, akiknél a személyiségzavar szintjéig is elérhet a nárcisztikusság, brutálisakká válnak a kapcsolatnak abban a fázisában, amikor nehézségek lesznek. Fontosabbnak érzik magukat másoknál, és el is várják a kivételezett bánásmódot másoktól. Például nem képesek kivárni a boltban a sort, elérik, hogy előrébb jussanak másoknál, bármiről legyen szó, mert nekik jár.
Casanova, aki nem gondolkodik hosszú kapcsolatban
Igazi Casanovák a romantikus párkapcsolatban, hódítanak, amíg meg nem unják, aztán mennek tovább, ismerkednek másokkal. Ha az „áldozatnak” szerencséje van, a nárcisztikus ráun, és ő maga is akarja, hogy vége legyen a kapcsolatnak. Az ilyen emberek általában a végletekig elmennek, bántóan viselkednek, és veszélyesek is lehetnek – ők azok, akik gondolkodás nélkül kirakják a partnert a kocsiból a szakadó esőben és nem is fordulnak vissza.
Ha a partner/áldozat szeretne szakítani, sokkoló viselkedésekkel találkozhat. Leginkább amiatt, mert a nárcisztikusok elvárják a csodálatot, ez pedig ellenkezik az elutasítással. Ha nem kapják meg a figyelmet, nehezen képesek alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Elérik, hogy a párjuk (áldozatuk) érezze magát bűnösnek, főleg, ha a partner dönt úgy, hogy nem akarja tovább folytatni. Manipulatívak, az sem ritka, hogy egyszerre több nővel/férfival járnak együtt.
A nárcisztikus személyiségzavar természetesen nem csak a heteroszexuális férfiakat érinti: bármilyen szexuális irányultságnál, bármilyen nemű embernél jelen lehet. Nem csak a nők lehetnek az áldozatok, ugyanígy férfiak is áldozatul esnek a nárcisztikus nőknek. A legsúlyosabb eseteket sajnos a hírekben olvashatjuk, a féltékenységek, a szakítások eljuthatnak az életveszélyes fenyegetésekig, de akár a testi bántalmazásig is.
A bűnösség érzését keltik a partnerben
A címben feltett kérdésre tehát a válasz röviden az, hogy igen. Ő valóban csak saját magát helyezi előtérbe a párkapcsolatokban. A legjobb megoldás az, ha hagyjuk, hogy ráunjon a kapcsolatra, és magától álljon odébb. Ha azonban a lelki bántalmazás jelentős mértékű, akkor a szakítás a jó döntés – ilyenkor azt a nézőpontot érdemes magunkra erőltetni, hogy nem vagyunk bűnösök amiatt, hogy már nem szeretnénk ebben a kapcsolatban lenni. Ez sosem bűnösség vagy nem bűnösség kérdése, akkor se hagyjuk magunkat, ha a nárcisztikus minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy minket hibáztasson és okoljon a szakításért.
A romantikus párkapcsolatokban egyfajta spektrumát lehet észlelni a nárcisztikusságnak: az egyik végén a bizonyos fokú önimádás található, a másikon a pusztítás és rombolás súlyosabb formái. Onnan lehet felismerni, hogy ilyen emberrel találkozgatunk, hogy
- a kapcsolat elején túlságosan is elbűvölő, nagyon igyekszik a tökéletes partner képét mutatni;
- a beszélgetések inkább csak róla szólnak, nem igazán hajlandó másokra figyelni, vagy úgy tesz, de nem hallja meg, nem is érti meg, amiről beszélünk,
- állandó dicséretre, azaz megerősítésre van szüksége. Ha bókot kap, még több bókra vágyik.
Arról is szót kell ejteni, hogy sokszor sajnos a nárcisztikosok megtalálják a maguk párját egy borderline-os partnerben vagy olyasvalakiben, aki társfüggő. A manipulatív, káros viselkedésük miatt rossznak, gonosznak tartják őket, holott érdemes azt is figyelembe venni, hogy az illető mentálisan beteg és szüksége lenne segítségre. Nem erkölcsi kudarc az övék, hanem a betegségük tünete.
Párkapcsolati és szexológiai tanácsadással foglalkozó szerzőnk korábbi cikkeit ide kattintva olvashatod el.