Élet-Stílus

A nagydolog valójában nem nagy dolog, mégis azt csinálunk belőle

Mindenki csinálja, mindenki tudja, hogy mindenki csinálja, mégis hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha nem is létezne, és ezzel esetenként komoly problémákat okozunk magunknak. A székelésről van szó.

A nagydologgal kapcsolatban legalább annyira szemérmesek vagyunk, mint a szexszel, ha nem még inkább. Nem beszélünk róla, titokban csináljuk, és ha megtörténik, igyekszünk azonnal úgy tenni, mintha ott sem lettünk volna. Pedig a székletünk, a székelési szokásaink sokszor egyértelműen jelzik, ha valami nincs rendben a szervezetünkben, ha valamin nem ártana változtatnunk. Ehhez persze tudnunk kellene, mi a normális.

Milyen gyakran székel egy egészséges ember? Milyet? Mennyit? A Vice magazin öt szakértőt kért meg, hogy segítsenek eligazodni a székelés világában: Christopher Hairt, az ausztrál Deakin University gasztroenterológusát, Damien Belobrajdict, a CSIRO ausztrál nemzeti tudományos intézet kutatóját, Dan Worthleyt, a Dél-Ausztráliai Egészségügyi Kutatóintézet gasztroenterológusát, Jakob Begunt, a University of Queensland gasztroenterológusát és Vincent Hot, a Western Sydney University gasztorenterológusát.

A válaszaikból az derült ki, hogy mivel ahány ember, annyiféle szervezet, így bizonyos határértékekről beszélhetünk, melyeken belül egészségesnek mondható az anyagcsere, ezeket meghaladva nem árt orvoshoz fordulni.

A gyakoriságot tekintve a hármas szám dominál.

A napi háromszori és a heti háromszori székelés között minden teljesen normálisnak számít mindaddig, amíg nem okoz diszkomfort érzetet. Vagyis tévhit az, hogy egy egészséges embernek mindennap kell nagydolgoznia. A felmérések szerint valójában az emberek kevesebb, mint negyven százaléka székel legalább naponta egyszer. A gyakoriságot sok tényező befolyásolhatja, mint például a testmozgás, a diéta, az étrend megváltoztatása, a kor, vagy a folyadékbevitel. Arra érdemes odafigyelni, ha a székelési szokásokban látszólag ok nélkül következik be tartós változás, mert az valamilyen betegségre utalhat.

A heti háromnál kevesebb székelés mindenképp problémás, mert például aranyeret, vagy végbélrepedést okozhat. Székrekedést számos dolog kiválthat: bizonyos betegségek, gyógyszerek (például ópiátok, vagy savlekötők), étrendkiegészítők (például vas), vagy a rostban szegény táplálkozás. Az egészséges anyagcsere alapja a kiegyensúlyozott táplálkozás. Teljes kiőrlésű péktermékek, sok hüvelyes és mag, és rengeteg zöldség és gyümölcs fogyasztása, valamint a kellő mennyiségű víz bevitele mindenki számára ajánlott.

A formáját és állagát tekintve a székletet egy hétfokozatú skála alapján osztályozzuk. Az egyes típus a kemény, különálló, mogyoróméretű darabokból áll, a hetes a teljesen folyékony, vízállagú széklet. A legideálisabb a skála közepén elhelyezkedő, puha, sima felszínű, kolbász alakú széklet, de kis eltérések az egyik vagy a másik irányba még teljesen normálisnak számítanak. Minél jobban közelíti azonban a széklet a skála végpontjait, annál biztosabb, hogy valami gond van a háttérben, amit orvosolni kell.

A szakértők megjegyzik, hogy a székeléssel kapcsolatban egyik legfontosabb tényező a visszatartás, az inger elfojtása. Sokan szégyellik társas térben, például a munkahelyük mosdóiban végezni a nagydolgukat, ezért inkább órákig tartogatják. Pedig nem kellene, mert az ürítés halogatása megterhelő a beleknek. Ha ezt valaki rendszeresen csinálja, azzal komoly egészségügyi kockázatnak teszi ki magát.

Szponzorált tartalom

A cikk a Fresenius Kabi Hungary támogatásával készült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik