A XVII. század hajnalától a XVIII. század végéig Európa-szerte számtalan nyomot hagyó barokk építészet hazai alkotásai közül a legtöbbeknek egyértelműen a templomok jutnak eszébe, pedig az a polgári lakóházak, illetve városi paloták és kastélyok egész sorára is hatott, noha azokat jórészt nem magyar, hanem itáliai, vagy osztrák származású mesterek tervezték.
A védelmi funkciók szép lassan elhalványodtak, és előtérbe került a reprezentáció, illetve az építtetők vagyoni helyzetének hangsúlyozása. Ma ezekre mutatunk öt szuper példát, amelyeket egy kellemes autózással bármikor elérhetünk.
A keszthelyi Festetics-kastély
A Festetics Kristóf által építeni kezdett, számos társához hasonlóan U alaprajzú kastély építése 1745-ben, Christoph Hofstädter tervei szerint indult meg, a következő százötven évben azonban számos alkalommal bővítették, vagy épp átalakították: 1883-1887 közt kapta meg például a neobarokk tornyát, megszüntetve az addig uralkodó szimmetriát.
Barokk részletek azonban továbbra számmal maradtak, sőt, a szobák – köztük az 1801-re elkészült könyvtár – kitűnően mutatják be a felső tízezer XVIII. századi mindennapjait, így a negyvenkét hektáros, szépen ápolt kerthez kapcsolódó, százegy szobás főúri otthont ma is érdemes meglátogatni, ha kétszáz évet szeretnénk visszaugrani az időben.
A Balaton nyugati csücskében lévő épületegyüttes a 71-es főútról könnyedén elérhető, meglátogatását pedig akár egy hévízi úttal is összeköthetjük.
A Grassalkovich család gödöllői óriása
A kor egyik legfontosabb épületeként Budapesttől alig negyven kilométerre megszületett Grassalkovich-kastély hosszú évtizedek alatt nyerte el mai képét, kettős kupoláján pedig a budai királyi palotát is csiszoló építészek egyike is részt vett. Az 1740-es években a Salzburgból indult Mayerhoffer András tervei szerint megindult, három generáción át tartó építkezések során nem csak lakószobák, de színházterem (ma ez az ország egyetlen rekonstruált barokk színháza), narancsház, franciakert, kápolna, virágház és fürdő is született, képét pedig már két és fél évszázada éve egy központi kupola uralja.
A Grassalkovich család férfiágának kihalála után rövid ideig a Sina család tartotta kézben az épületet, 1864-ben azonban egy belga bankhoz került, három évvel később pedig Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékává vált. Fél évszázadig az uralkodócsalád használta, a Monarchia összeomlása után azonban Horthy Miklós pihenőhelye lett.
1945 után aztán minden addiginál rosszabb kezekbe került: szovjet katonák raktárává, laktanyájává, illetve istállójává vált, de persze csak azután, hogy az értékes berendezés egy részét a helyszínen darabokra törték, a többit pedig elszállították. Az épületegyüttes a szocializmus jó részében szociális otthonként működött, az elmúlt harminc évben azonban megindult a lassú felújítása, ennek eredményeként pedig kastélymúzeumként várja a látogatókat.
Az M3-as autópálya lehajtójától három kilométerre fekvő kastély kapuja előtt saját parkolót találunk, így az autótól sem kell túl nagy távot megtenni a hűvös termekig.
Noszvaj dísze, a De la Motte-kastély
A késő barokk kastélyépítészet aprócska példája az 1774-1778 közt épült, a Bükk ölelte noszvaji De la Motte-kastély, ami nem eredeti építtetője nevét őrzi, hiszen első tulajdonosa báró Szepessy Sámuel volt.
A XVI. Lajos stílusa ihlette főúri otthon mai képét a második gazdának, az épületet 1782-ben gróf Almásy Antal özvegyeként megvásárolt báró Vécsey Annának, gyermekeinek, illetve második férjének, De la Motte ezredesnek köszönheti – többek közt a Madaras-szoba és más termek csodás freskóit, illetve az Almásyak címeréből kilépett, kőből faragott unikornist.
A kastély ma múzeumként, illetve hotelként működik, így az Egertől a 2504-es úton tíz kilométerre fekvő faluban akár egy-két éjszakát is eltölthetünk, így akár a település szélén lévő barlanglakásokat is lesz időnk meglátogatni.
A magyar Versailles
A fertődi Esterházy-kastély a schönbrunni palota, illetve a Napkirály építtette Versailles-i kastély méltó párja kívánt lenni, így építtetője, gróf Esterházy Miklós semmit sem bízott a véletlenre: 1762-1766 közt – főleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós tervei szerint – óriási bővítést hajtott végre, életre hívva a patkó alakú díszudvart körbevevő százhuszonhat szobás csodát, melynek belső terei jórészt ma is őrzik eredeti szépségüket.
A bábszínházzal, operaházzal, muzsikaházzal, illetve természetesen díszteremmel és kápolnával is rendelkező óriás termei és parkja ma természetesen bejárhatók, sőt, némi szerencsével akár egy koncertet is elcsíphetünk.
Fertőd Győr és Sopron között, a 85-ös számú út mentén fekszik, utóbbitól 26 kilométerre, így az utazást akár egy, a soproni óvárosban való sétával és ebéddel is megfejelhetjük.
Savoyai-kastély, Ráckeve
Az olasz és a francia hatást vegyítő egykori otthon az osztrák barokk egyik legnagyobb mestere, Johann Lukas von Hildebrandt munkája nyomán született ráckevei kastély a magyarországi világi barokk építészet első emléke volt, az utókor azonban sajnos egyáltalán nem vigyázott rá: az 1701-1702-ben Savoyai Jenő részére tervezett, de csak az 1710-es évekre lakhatóvá vált épület gyorsan elveszítette a jelentőségét.
Az 1960-as években az addigra már raktárként és magtárként is használt épület közel került az összedőléshez, így végül egy teljes felújítás mentette meg. Belső díszei ekkorra sajnos már eltűntek, így a külső és belső helyreállítás során főként a kor más kastélyait, illetve a fennmaradt képi ábrázolásokat vették alapul.
A belső tér a 2017-es tulajdonosváltás óta sajnos nem látogatható, de a főváros határától 35 kilométerre fekvő, a 6-os és 51-es főútról is megközelíthető épület természetesen továbbra is körbejárható.