A Netflixen futó A korona című sorozat első két évadában már láthattunk visszaemlékezéseket Fülöp herceg gyerekkorából, akit másfél éves korában I. Konstantin görög király trónról való lemondatása után egy narancsos ládában menekítettek ki Korfu szigetéről. A nézők kaptak utalásokat azzal kapcsolatban is, hogy a herceg anyját erőszakkal szállították szanatóriumba, Aliz hercegnő történetét viszont ennél egy kicsit jobban kibontották a harmadik évad egyik részében.
Bár szülei Lajos Sándor battenbergi herceg és Viktória hessen-darmstadti hercegnő voltak, Aliz hercegnő mégis Angliában, a Windsor-kastélyban született, a család ugyanis akkor pont Aliz dédanyjánál, Viktória brit királynőnél járt vendégségben.
Igen, kicsit követhetetlen, emiatt készítettünk is egy grafikát, amin jól láthatóak a rokoni viszonyok. Viktóriától és Alberttől indulunk (ők láthatóak a Getty Images-ről származó képen is, amit háttérnek használtunk) akiknek elég sok gyerekük volt, de a történet szempontjából kettő izgalmas: Aliz (Fülöp anyjának, Aliznak a hasonló nevű nagyanyja) és VII. Eduárd, akinek unokája elvette Erzsébet királynét, aki a mostani királynő anyja.
Aliz hercegnő születése óta siket volt, később négy nyelven is megtanult szájról olvasni, beszélt németül, angolul, franciául és görögül. Erősen benne volt az európai royalok életében, ő volt az egyik koszorúslány a későbbi V. György brit király és Mária brit királyné esküvőjén, de VII. Eduárd brit király koronázásán is ott volt, ekkor találkozott András görög és dán királyi herceggel is, vagyis a görög király negyedik fiával. Egy évvel később házasodtak összes Darmstadtban, ezután Aliz hivatalosan is görög és dán királyi hercegné lett. Öt gyereke született, Margit, Teodóra, Cecília, Zsófia és Fülöp.
Házasságuk első éveiben András leginkább a haditengerészetnél szolgált, Aliz pedig jótékonykodott – 1908-ban nagynénjével, Jelizaveta Fjodorovna Romanova orosz nagyhercegnével együtt alapítottak Oroszországban egy apácarendet, majd a hercegnő a balkáni háború alatt önkéntes ápolónőként dolgozott. Az első világháború alatt a görög királyi családot, így Alizékat is svájci száműzetésbe küldték, ahonnan csak 1920-ban mentek vissza Korfura, ahonnan másfél évvel később ismét menekülniük kellett, miután a monarchia megbukott. Franciaországba költöztek, ahol évekkel később, 1928-ben Aliz áttért a görög ortodox vallásra. Ezen a télen Aliz furcsán kezdett viselkedni, hangokat hallott és azt gondolta, természetfeletti gyógyító képességei vannak és hogy kapcsolatba került Jézussal és Buddhával. Az orvosok paranoid skizofréniát állapítottak meg nála és kényszer-gyógykezelésre küldték.
Akarata ellenére szakították el családjától és szállították szanatóriumba, először Berlinbe, majd a svájci Kreuzlingenbe. Először Ernst Simmel ideggyógyász, majd dr. Ludwig Binswanger pszichiáter kezelte – mindketten Sigmund Freud tanítványai voltak, és mindketten konzultáltak is a hercegnő állapotát illetően Freuddal. Az Esquire egy cikkében azt írja:
Freud úgy gondolta, Aliz vallási jellegű epifániái a szexuális frusztrációjának eredményei, ezért azt javasolta, röntgenezzék meg a méhét, amivel korai menopauzát idéztek elő nála.
Aliz többször is megpróbált megszökni, ám végül két évet töltött Kreuzlingenben, ahonnan végül egy olasz klinikára is átszállították. Egészen 1937-ig nem is találkozott családjával, férjével először pedig csak 1938-ban, Cecília lányuk temetésén, aki repülőgép-balesetben halt meg férjével és gyerekeivel együtt.
1938-ban visszatért Athénba, ahol bár királyi hercegné volt, egy két hálószobás lakást bérelt, életét pedig továbbra is annak szentelte, hogy a szegényeken és az elesetteken segítsen. Dolgozott szegénykonyhákon és a Vöröskeresznek is, 1943-ban pedig egy zsidó családot bújtatott lakásában. Amikor a Gestapo emiatt számonkérte őt, azzal védekezett, hogy siketsége miatt nem érti a kérdéseket. Férje, András 1944-ben halt meg Monte-Carlóban, erről azonban Aliz csak hetekkel később értesült a háború miatt.
1949-ben alapította meg a görög ortodox ápolórendet, a Márta és Mária keresztény apácarendet Görögországban, Tínosz szigetén, ahol szinte haláláig élt és dolgozott. Menye, vagyis II. Erzsébet 1953-as koronázására már apácaruhában ment el. 1967-ben az egészsége és az akkori görög politikai helyzet miatt Erzsébet jobbnak látta, ha az anyósát maguk mellé költözteti a Buckingham-palotába. Aliz végül itt halt meg két évvel később, 1969-ben. Először a Szent György kápolnában, Windsorban temették el, ott, ahol született, annak ellenére, hogy utolsó kívánsága az volt, hogy Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén helyezzék örök nyugalomra nagynénje, Jelizaveta Fjodorovna mellett.
Kiemelt kép:Private collection / Michel de Grèce / Photo12 / AFP
