Élet-Stílus útitárs

Modern kori Noé bárkája: az állatkertek szerepe a fajok megmentésében

Ma már az állatkertek nélkül számos fajjal kevesebb lenne a világon.

Azt aligha kell ecsetelni bárkinek is, aki picit is tudatosan jár-kel a világban, hogy az emberi tevékenység komoly áldozatokat követel az állatvilágban, fajok pusztulnak ki minden nap, és a megmentésükért folytatott harc világsztárok és alapítványok tucatjainak szívügye. Ennek a küzdelemnek pedig egyik legnagyobb hatású résztvevői az állatkertek. Bizony ám, rég elmúltak azok az idők, amikor a vadasparkok egyszerű szórakoztató helyek voltak, és az sem igaz, hogy ezek az intézmények vadállatok bezárásából csinálnak üzletet. Épp ellenkezőleg:

az állatkertek ma már, amellett, hogy bemutatják az állatokat, oktatási feladatokat látnak el, és fontos kutatásokat végeznek, nélkülözhetetlen szerepet vállalnak a kihalófélben lévő fajok megmentésében.

Az állatkerti munkának tehát az csak egy része, hogy fenséges nagyvadakat nézhetünk anélkül, hogy szafarin vagy dzsungeltúrán vennénk részt, emellett ugyanolyan hangsúlyos a veszélyeztetett fajok egyedeinek szaporítása. Mégpedig úgy, hogy ezen állatok tulajdonságai, genetikai állománya megmaradjon, és hogy – ha az ottani körülmények is megengedik – az eredeti élőhelyet újra benépesíthessék ezek a fajok. Ezt a munkát világszerte több nemzetközi szervezet fogja össze, Európában, melynek a nagyobb hazai állatkertek is tagjai, komoly részt vállalva az európai fajtamentési programokban.

E munka részeként született például nem olyan régen a Nyíregyházi Állatpark két új lakója is, az indiai orrszarvú és az afrikai elefánt borjú, akik ráadásul alig pár hónap eltéréssel jöttek világra: a kiselefánt 2018 nyarán, a rinocérosz pedig ugyanazon év szeptemberében. A két bébi születése önmagában is komoly szakmai siker, hiszen a két leginkább veszélyezett vastagbőrű tenyésztése kimondottan nehéz állatkerti körülmények között, az pedig egyenesen példátlan, hogy egyazon állatkertben ugyanabban az évben két ilyen ritka fajból is utód szülessen. Egy évesnél fiatalabb afrikai elefántból mindössze két példány él Európában, indiai orrszarvúból pedig összesen négy példány, a természetben pedig mindkét faj nagyon komoly veszélyben van.

Fotó: Pangea Hotel

Az indiai orrszarvú, melyet redőzött, lovagi páncélzatra emlékeztető bőre miatt páncélos orrszarvúnak is neveznek, a legnagyobb méretű ázsiai orrszarvúfaj, akár 2700 kilogrammosra is megnőhet – már ha az ember hagyja eljutni idáig. Az Indiában és Nepálban élő állatokra ugyanis egyedül az ember jelent veszélyt: az orvvadászok, a túlnépesedés miatti egyre nagyobb területeket használó földművelés, az élőhelyek szétdarabolása. A Nyíregyházi Állatparkban élő bébi viszont még közel sincs a két és fél tonnához: a borjú 60 kilósan született, naponta 20-30 liter anyatejet iszik meg, illetve 3-5 hónapos korától már takarmányt is kap, így akár napi két kilót is hízik, most, féléves korában közel 300 kilogrammot nyom. Az afrikai elefánt bébi születése hasonlóan nagy zoológiai siker volt, ráadásul már nem az első: az országban csak itt látható legnagyobb szárazföldi emlős 2007-ben, 2015-ben és 2018-ban is utódot hozott világra.

Júliusban Vasemberré válhatnak, de az állatkerti izgalmak is táborba hívják a gyerekeket
Robotika-, állatkerti-, sőt sakktáborból is válogathatunk az idei nyáron.

Szponzorált tartalom

A cikk a Pangea Hotel támogatásával készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73904999, Interj˙ az AurÛr·ban., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.