Élet-Stílus

Ezért imádod te is, amikor a gépek zúznak össze tárgyakat

Horváth Erika
Horváth Erika

újságíró. 2018. 02. 13. 11:46

Több mint 20 millióan nézték meg azt a videót, amiben játékok mellett egy gumibabát is ledarálnak. De vajon miért jó nézni, ahogy megsemmisülnek tárgyak? Ennek jártunk utána.

Az úgynevezett „shredding” vagyis aprítós videók egyre népszerűbbek a YouTube-on. A vélhetően magyar tulajdonú (a háttérben többször tűnnek fel magyar termékek) Gojzer csatorna bár csak körülbelül kicsivel több mint 300 ezer feliratkozóval rendelkezik, így is Magyarország egyik legnagyobb bevételt hozó oldala. Videóiban egy darálót láthatunk, ahova különböző tárgyakat, ételeket, italokat dobálnak be és semmisítenek meg. Például így:

Viszlát, tévé

A Gemius tavaly márciusi kutatásából az derült ki, a 10-29 évesek napi fél óránál több időt töltenek a YouTube-on, mint a tévé előtt. A 10-14 évesek közül minden nyolcadik akár tetoválást is csináltatna kedvenc videósa hatására.

Bodrogi András YouTube szakértő szerint az ilyen típusú csatornák tulajdonosai nagyon tudatosak: ismerik a platformban rejlő lehetőségeket és építkeznek rá. Figyelik, hogy mi az, amire a külföldi példák alapján a világ rákattan. Céljuk, hogy minél több feliratkozót szerezzenek és minél tovább tartsák fenn a figyelmet — ugyanis minél magasabb a megtekintett percek száma, annál eredményesebb a megtalálhatóság is.

De vajon miért lehet rákattanni a Gojzer típusú videókra?

Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő nemrég indította el a fiatalabb generációk problémáival foglalkozó oldalátPán Péter, STOP! címmel pedig blogot is szerkeszt a témáról.

A Gojzer-videókhoz hasonlóan néhány éve a Kinder játékos és egyéb kicsomagolós kisfilmek is óriási sikert értek el anélkül, hogy bármi komolyabb erőfeszítést vagy művészi hozzáértést megkövetelt volna a készítőitől.  Sőt, egyre több olyan mese van, ami nem egy konkrét tanulságos történetet mutat be vagy oktatva szórakoztat, hanem mindössze arra hivatott, hogy lekösse a kicsik figyelmét. Ha már a mai gyerekek, akik szinte az anyatejjel szívják magukba az alacsony minőségű vagy akár értéktelen tartalmakat, akkor nem lehet annyira megdöbbenni azon sem, hogy a darálós videókat is hajlandók megnézni.

Az ilyen típusú csatornák tartalmai láttán megfogalmazódhat bennünk a kérdés, hogy ezek a videók felfoghatóak-e a materialista világ metaforikus elpusztításaként? Vagy esetleg a bőség zavarától okozott „semmi nem számít, semmit sem becsülünk meg” értékrendet erősíti?

Egy tréningen egy fiatal azt mesélte, hogy ők már a szórás nemzedéke: míg a szüleik, de legalábbis nagyszüleik megjavíttatták a mosógépet ha elromlott, vagy megtalpaltatták elhordott cipőjüket, addig nekik az a természetes, hogy ha bármivel valami gond van, le kell cserélni. Ezekben a videókban az a nagyon fájdalmas, hogy nem a meghibásodott, hanem a tökéletes, hibátlan, sőt kifejezetten értékes dolgok megsemmisítésének látványa is képes élvezetet nyújtani a nézőknek.

A generációs szakértő szerint, akik abban a hitben élnek, hogy az offline életben is ez a természetes, hajlamosak rögtön kidobni amit meguntak vagy ami elromlott és rögtön egy újat beszerezni. Ez a szemlélet akár a kapcsolatokra is kihathat.

Tóth Dániel pszichológus szerint ez nem a pazarlásról szól, hanem sokkal inkább a szabadságvágyról. Alapvetően az kódolódott belénk, hogy vigyázzunk a tárgyainkra. Hiába esne jól néha elengedni az indulatainknak és falhoz vágni például az okostelefont, nem engedjük meg magunknak.

A szék arra való, hogy üljünk rajta. Gyerekként még lehet, hogy építünk belőle erődöt, de hamar megtanulják, hogy nem szabad. Ebben a korlátolt keretrendszerben az emberi psziché gyakran raboskodik. A jól szocializált viselkedéshez az is hozzá tartozik, hogy nem törünk, zúzunk magunk körül még akkor sem, ha néha jól esne. A destruktív energiák mindenkiben ott vannak, de a rombolás egy tiltott dolog, így ezek a videók gyakorlatilag egyfajta «pusztításpornóként» funkcionálnak.

Tóth, aki egyébként Pszichológus Pasi néven youtuberként is dolgozik, úgy véli, a pusztítás is egyfajta kreatív szabadságot ad, csak sokkal kevesebb energia befektetéssel jár. Ráadásul az agressziót félretéve az elmúlásnak van egy természetes szépsége is.

Gondoljunk csak bele abba, ahogy lassan szállingóznak a falevelek ősszel, vagy ahogy tovaszalad egy patak vize. Ezek akár egyenesen relaxáló élmények lehetnek. A shredder típusú videók hasonló érzést kelthetnek bennünk. Ahogy egy tárgy semmivé lesz. Különösen egymás után nézve a videókat, mindegy, miről van szó, minden felőrlődik. Egyszer minden véget ér. Ez már-már filozofikus bölcselkedés is lehetne

És hogy mit mond ez a mai generációról? Önmagában csupán azt, hogy olyan, mint az összes eddigi, csak korábban nem állt rendelkezésre ilyen platform. Viszont előtte ott volt a tévé és a mozi, az elektromosság előtt pedig például a gladiátorviadalok és így tovább. A pusztítás szeretete generációk óta bennünk lapul, csak más és más formát öltve tör utat magának.

Kiemelt kép: YouTube

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Antifascist activists protect themselves from water cannon used by police officers during a rally against an election campaign meeting organized by far-right movement CasaPound on February 22, 2018 in Turin.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.