Arra, hogy miért kell megöregednünk, természetesen nem tudunk válaszolni – legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a legjobb ezzel kapcsolatban az, ha mindenki beletörődik, és elfogadja kérlelhetetlen a tényt. A bőr öregedésére viszont már elég jó magyarázatokkal szolgál a tudomány: alapvetően – és nagyon leegyszerűsítve a választ – egy kollagén nevű anyag felelős ezért a dologért, és emellett még az is, hogy hogyan ápoljuk és óvjuk a bőrünket az évek során.
Ettől ruganyos a bőr
A kollagén egy kocsonyás állagú anyag, amely a testünk minden kötőszövetében megtalálható, és alapvetően a szövetek tartásáért és rugalmasságáért felelős, de fontos szerepet kap a szövetek növekedésében és fejlődésében is. Bőrünk igen nagy arányban tartalmazza ezt a zselatint: a test legnagyobb szervének mintegy háromnegyede belőle épül fel. Folyamatos csökkenése – amely természetes és vissza nem fordítható folyamat – a test szövetei rugalmasságának, ellenálló képességének romlásához vezet, ami a bőr esetében lassú elvékonyodást, megereszkedést, pettyhűdést, a ráncok megjelenését és elmélyülését jelenti. A kollagéncsökkenés által előidézett ráncosodási folyamatot tovább erősíti, hogy 40 év felett érezhetően lelassul az anyagcsere, és ennek részeként csökken a bőr mirigyeinek tevékenysége is, amitől szárazabbá, rugalmatlanabbá, „törékenyebbé” és sérülékenyebbé válik a bőrünk.
Rajtunk is múlik, hogyan csökken a kollagén szintje
20 éves kor után körülbelül 1 százalékkel kevesebb kollagént termel a szervezetünk minden egyes évben a megelőzőhöz képest, és a 60. életévére a legtöbb ember testének kollagéntermelése teljesen le is áll. Függetlenül attól, hogy milyen egészséges életet élünk és mennyire óvjuk a bőrünket a környezet káros hatásaitól – például az intenzív napsugárzástól –, a kollagén csökkenése beindul, és legnagyobb bánatunkra visszafordíthatatlanul, életünk végéig el is tart. Ezt elkerülni nem tudjuk, de a kollagén csökkenés ütemére, vagyis az öregedésünk sebességére azért van némi ráhatásunk.
Ugyanis a szervezet szöveteiben – így a bőrben is – a kollagénszint csökkenését a gének által meghatározott „öregedési program” mellett több más, az életmódunkkal és a környezeti hatásokkal összefüggő tényező is befolyásolja: a kialvatlanság, a dohányzás és az alkoholfogyasztás például drasztikusan rontja le a szervezetünk kollagénállományát és termelését (nem véletlen, hogy egy átdorbézolt éjszaka után reggel olyan gyűröttek vagyunk!). Emellett nagyon sokat árt neki a tartós stressz, a túlzott fizikai és lelki megterhelés, az egyoldalú, rendszertelen és vitaminokban szegény táplálkozás éppúgy, mint a nem megfelelő hidratáltság – vagyis magyarul az, ha nem iszunk minden nap elegendő vizet. Egyszóval helyes életvitellel (pl. napi 8 órás alvással, mértékletes és változatos táplálkozással, a káros szokások – dohányzás, alkoholfogyasztás – elhagyásával stb.), valamint rendszeres ápolással (krémek használatával és masszázzsal) óvhatjuk a „kollagénkészletünket”, segíthetjük az újratermelődését, és lassíthatjuk a csökkenést – aminek egyik látványos és igen kellemes hatása az lesz, hogy később és lassabban jelennek majd meg az arcunkon a ráncok.
A napfény táplál és öregít
A bőr ráncosodásáért azonban nem egyedül a kollagént kell felelőssé tenni. A korral járó természetes öregedés mellett – amelynek tempója egyrészt a génjeinkben kódolt, másrészt pedig az életmódunktól függ – a napfény hatására bekövetkező úgynevezett fotokárosodás is jelentős hatással van arra, hogy milyen erősen ráncosodunk. A fotokárosodás mértéke egyyenes arányban van azzal, hogy életünk során mennyi időt töltünk napon, hiszen a nap ultraibolya (UV) sugarai folyamatosan „égetik” a bőrt, és igénybe veszik annak ellenálló képességét. A napon a bőrünk egészen egyszerűen gyorsabban használódik el, és nem véletlenül mondják valakire, hogy napcserzett: az olyan emberek, akik az életmódjuk, foglalkozásuk miatt sok időt töltenek a szabad ég alatt, nagy mennyiségben kapnak UV sugárzást, sokkal hamarabb válnak ráncossá és ránézésre öreggé.
A ráncosság persze nem jelent egyet az öregséggel, hiszen fiatalon is megjelenhetnek már a szarkalábak, és idős korában is maradhat egészen fiatalos valakinek a bőre. A ráncosság a biológiai életkorra utal inkább: azt mutatja meg, hogy valójában mennyire idős, elhasznált a szervezetünk. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy valójában mennyi idősek is vagyunk ebből a szempontból, nagyon gyorsan elvégezhetünk magunkon egy tesztet: mindössze annyit kell tenni, hogy a kézfejünkön két ujjal összecsippentjük a bőrt, és egy percig így tartjuk, majd engedjük el, és megfigyeljük, mennyi idő alatt simul ki teljesen. Az alábbi táblázatból megállapíthatjuk, hogy mennyi a biológiai életkorunk:
- 1-2 másodperc 30 év
- 3-4 másodperc 40 év
- 5-10 másodperc 50 év
- 11-30 másodperc 60 év
- 31-45 másodperc 70 év
