Az emberi kommunikáció számos módon zajlik, melyek közül csak az egyik a nyelv, vagyis a beszéd. Társalgás közben hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni az olyan nonverbális jeleket, mint a gesztusok, a testtartás, a hangszín, vagy a mimika. Nehezen vesszük így észre, ha valaki mást mond, mint amit gondol, vagy rejtegeti a valódi érzéseit.
A kutatók most megtanítottak egy gépet arra, hogy észrevegye a lelki bajokat pusztán a beszéd alapján. John Pestian, a Cincinnati Gyermekkórház pszichiátere egy olyan alkalmazást fejlesztett, amely segít a szakembereknek abban, hogy kiszűrjék a depresszió és az öngyilkossági szándék jeleit a kamaszok megnyilvánulásaiban.
A technológia azokon a nyelvi mintázatokon alapul, amelyeket Pestian kutatócsoportja gyűjtött össze, és amelyeket „gondolat-markereknek” neveznek. Ezek a gondolat-markerek árulkodnak egy ember lelkiállapotáról a hangképzése alapján. Ilyen lehet például a magánhangzók időtartama. A kutatások szerint a hirtelen megrövidült magánhangzó-időtartam azt eredményezi, hogy a beszéd kevésbé lesz érthető, tiszta és artikulált, és ez depressziót jelezhet.
A depresszióról tudott, hogy befolyásolja a motoros irányító funkciókat, különösen a beszédképzést. Innen jött Pestian ötlete, hogy olyan gépeket programozzon, melyek felismerik a megrövidült magánhangzó időtartamokat, s így a depressziót is kiszűrik. Mintegy háromszáz ember hangmintáját rögzítette, amelyeket az alkalmazása ismert minták alapján elemzett. Az eredmény azt mutatja, hogy a depresszióval, szuicid hajlamokkal vagy poszttraumás stresszel küzdőknél jelentősen csökkent a magánhangzók időtartama.
A SAM névre keresztelt alkalmazás segíthet a depresszióban szenvedő kamaszoknak, és az adatok azt mutatják, hogy a tinédzsereknek szüksége is van a segítségre. Bár az öngyilkosságok száma világszerte csökken, a kamaszkori depresszió diagnosztizált esetei nem. Egy friss tanulmány szerint az Egyesült Államokban 31%-kal nőtt a depressziós kamaszok száma 2005 és 2014 között.
SAM képességeit 379 alanyon próbálták ki. Az alkalmazás három csoportba sorolta a kamaszokat: öngyilkos hajlamú, mentális problémával küzd, de nem öngyilkos hajlamú, illetve az egészséges kontrollcsoport. Az alkalmazás 85%-os hatékonysággal dolgozott.
Ez a valóságban úgy működik, hogy az alkalmazás rögzíti a kamaszok beszélgetéseit a tanácsadójukkal, majd kielemzi a társalgást, olyasmiket figyelve, amiket rendes körülmények között egy ember nem képes megfigyelni. A magánhangzók időtartamán kívül ilyen lehet a hang intenzitása, a beszéd sebessége vagy a hang hullámzása. Az alkalmazás finom különbségek felismerésére is képes, például el tudja különíteni a dühöt a kétségbeeséstől. Pestian most azon dolgozik, hogy SAM vizuális jeleket is fel tudjon dolgozni, például a tekintet mozgását.
A pszichiáterek munkája azonban nem kerül veszélybe az új találmány miatt. Ahogy Pestian magyarázza, „A technológia nem fogja megállítani az öngyilkosokat, mindössze jelezni tudja, hogy probléma van. A szakembernek kell tényleges lépéseket tenni.”
(Quartz)
