Az eddig tisztázatlan körülmények között történt tragikus következményekkel járó, drogfogyasztással összefüggő törökszentmiklósi eset és annak lehetséges következményei kapcsán született meg mostani kérdésünk, magzatvédelemről, felelősségről, felelősségre-vonásról, jogról és morálról. Magyar György ügyvéd szerint például a kismamák legfeljebb kábítószerrel való visszaélés miatt vonhatóak felelősségre.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)
Dobosy Antal
zen buddhista tanító
A zen buddhizmus a mahájána irányzathoz tartozik. Így vallásunkhoz hozzátartozik, hogy igyekszünk minden embert és minden érző lényt segíteni abban, hogy a problémáitól, a szenvedélyeitől és a szenvedéseitől megszabaduljon. Könnyen belátható, hogy a felelősségre vonás nem kimondottan segítség a rászorulóknak, nem igazán segít abban, hogy a bajt megelőzzük.
Nem akarok játékelméleti mélyebb tudományos fejtegetésekbe bocsátkozni, de az, hogy valaki olyan tettet követ el, amit a társadalom negatívan ítél meg, sokszor inkább az illetőnek a kockázattal és a várható előnyökkel kapcsolatos megítélésétől függ és nem erkölcsi megfontolásoktól. Márpedig egy szűklátókörű szemlélet leginkább csak a pillanatnyi előnyöket és a szűkebb személyi környezetet veszi figyelembe, és általában nem is tudja, hogy milyen súlyos lehet tettének következménye. Ez pedig elsősorban tudati és tudásbeli probléma!
A buddhizmus a felmerülő emberi problémákat a tudatlanságból, a nem-tudás-ból vezeti le, a nem-tudást tekinti a problémák gyökerének. Így a megoldást egy széles látókörű, több szempontot is figyelembevevő szemlélet és a belátás jelenti.
Az ember és az emberek, egyénileg is és társadalmilag is, sok olyat tesznek, aminek nem gondolják át a hosszú távú következményeit. Például szennyezzük környezetünket, és ezzel utódainkat károsítjuk, nekik okozunk majd létproblémákat. A felelősség tetteinkért a miénk, ezért nekünk kell igyekeznünk, hogy utódainknak is élhető életteret hagyjunk. De ezt a szemléletet előbb meg kell tanulni ahhoz, hogy utódaink majd hálával gondoljanak ránk!
Oláh Miklós
görögkatolikus lelkész
Furcsán hangzik a kérdés: felelősségre lehet-e vonni a drogot fogyasztó anyákat a magzat veszélyeztetése miatt? A várandós anyák drog-fogyasztása veszélyezteti/veszélyeztetheti a magzatokat, – és a magzat-gyilkolás nem? Hazánkban óránként 5 abortuszt végeznek! Itt miért nem merül fel a felelősségre vonás kérdése?
„Furcsa a magyar jogrend. A magzat – már fogantatásától – öröklésre (!) képes, de még meghatározott ideig meggyilkolható. Az élet szentségénél nagyobb a tulajdon szentsége a modern világban.” (Botos Katalin közgazdász, Új Ember, 2008. I. 6)
Ezt üzenném a drogot fogyasztó, várandós nőnek:
Minek tekinted magadat, emberségedet, életedet? Nem tudod, hogy kincs vagy, akiből csak egyetlen példány van a világon? Ugyanúgy tekintsd különleges értéknek a benned lévő kicsi emberkét is! Ő neki igazán nem okoz gyönyörűséget a drog néhány percig sem, ellenben súlyosan veszélyezteti, rokkanttá teszi. Rossz akarója, ellensége akarsz lenni életed folytatásának? Miért nem gondolkozol? Nem kopott labdák vagytok ti, amikbe csak belerúgni érdemes. Mi lenne a véleményed anyukádról, ha az ő drogfogyasztása miatt te nyomoréknak, bénának születtél volna?
Fedezd fel magadat, és tanuld meg értékelni, sőt szeretni és megvalósítani azt, aki és ami vagy. Szükség van rád, mert érték vagy. Vedd észre, hogy most elvesztetted a látásodat: nem látod a valóságot, se a jövőt, de még azt sem, hogy szeretni való vagy! Lásd be a vakságodat, és akarjál, merjél látni. Ezt várja tőled az emberiség! Nyíljon ki a szemed, és a szíved is! Merjél és akarj hosszú távra tervezni. Testvérként gondolok Rád és köszöntelek!
Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!
A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!
Radnóti Zoltán
rabbi
Az apai (és az emberi) válaszom: igen, az anyákat valamilyen módon felelősségre kell vonni, a hogyanjáról csak nagyon óvatosan mernék nyilatkozni.
Most nézzük meg a vallásjogot, majd végkövetkeztetést!
A Tóra egy jogesetet (2Mózes, 21, 22), és egy alapelvet (5Mózes 4:9.) tár elénk, miszerint (1) ha dulakodás közben, megütnek egy állapotos nőt, aki ezáltal elveszti magzatát, akkor – a tórai rendelkezése alapján – aki a tragédiát okozta, fizessen a családnak (a férjnek) kártérítést az elvesztett magzatért. A pénzbüntetés arra utal, hogy a magzat már a családhoz tartozó élet, azaz lélek van benne, ám az még nem teljes értékű.
Még az sem merülhet fel védekezésképpen, hogy ezeknek az anyukáknak eszük ágában sem volt ártani a magzatnak, hanem csak közvetve (gorem) okozták a szerencsétlenséget, és a héber jog sok esetben ezt nem tekinti károkozásnak, ám az embrió esetében a Tóra szabályozása – mint fentebb láttuk – igen szigorú, hiszen a verekedő ember sem akarta, hogy az állapotos nő elvetéljen.
Másik oldalról (2), a zsidóság egyik alapelve, hogy meg kell tartóztatnunk magunkat mindentől, amivel önmagunknak (önmagunkban) kárt okozhatunk. A Tóra kétszer is kimondja: „Vigyázzatok magatokra”, és “Csak vigyázz magadra, és őrizd nagyon a lelkedet”. Ezért minden olyan dolog, ami a lelket és/vagy a testet tönkreteheti (alkohol, dohányzás, kábítószer-élvezet) vallásjogilag tilos.
Így láthatjuk, hogy már maga, a sima kábítószer fogyasztás is tilalom alá esik.
Ezen alapelvek ismeretében a személyes véleményem, hogy a fentebbiekhez hasonló esetekben börtönnel vagy bármilyen erőszakos módon nem lehet célt érni. Akkor mit tegyünk? Mit mondjunk ennek a két anyának, ha találkozunk velük? A közhelyes, ám nagyon igaz felsorolást: tanulás, felvilágosítás, szociális munkások alkalmazása, nőgyógyászati szaktanácsadás, és még sorolhatnám azokat a preventív eszközöket, amire szükség volna, hogy eme tragikus helyzeteket elkerüljék az édesanyák.
Ugyanis utólag már semmit sem lehet tenni vagy elérni.
Gandharviká Préma déví dászí (Szilaj Péterné)
vaisnava (Krisna hívő) lelkész
Az ősi indiai, vagy védikus törvénykönyv a Manu-szamhitá volt, melyben mindig a bűntett súlyával arányos büntetés kirovása volt irányadó. Az igazságszolgáltatás célja nem csupán az öncélú megtorlás volt, hanem egy magasabb rendű törvényszerűség, a karma egyensúlyban tartása.
A karma törvénye szerint jelen tetteinkkel alakítjuk jövőnket: ha helyesen cselekszünk, nem ártunk, azzal fényes jövőnket építgetjük, ám ha Isten törvényeivel ellentétesen, vagy erkölcstelenül cselekszünk, azzal nem csak környezetünknek, de saját jólétünknek is ártunk. Ha bűnt követünk el, ám azért azonnal megkapjuk a hasonló súlyú büntetést, akkor rögtön megszabadulunk a rossz karmától, így azt nem kell tovább cipelnünk. A korabeli államvezetés kötelességének tartotta, hogy polgárait az isteni törvények betartása felé terelje, így a világi törvények is az örök értékeket közvetítették.
A karma akkor is működik, ha valaki nem tud róla, nem hisz benne, mint ahogy a rendőrnek is hiába érvelünk azzal, hogy nem tudtuk, hogy a piroson tilos átmenni.
A tudatmódosító szerek fogyasztása egy sürgősen kezelendő szokás, mely az egyénen kívül annak környezetét is rossz helyzetbe sodorhatja, ezért ebben az esetben az anyákat saját és gyermekük érdekében mielőbb szakemberhez irányítanám. Nagy segítség lenne ilyenkor egy összetartó családi környezet.
Mielőtt csak ezt a két hírhedtté vált kismamát becsmérelnénk, érdemes magunkba néznünk, nem állunk-e magunk is valamilyen tudatmódosító szer, eszköz, vagy eljárás (energiaitalok, televízió, divathullám, reklámok, gyűlöletkampány stb.) hatása alatt, mely józan ítélőképességünket elhomályosítva másoknak ártó döntések meghozatalára sarkall bennünket.
Dr. Tóth Csilla
muszlim hitoktató
Hiszünk abban, hogy az ember felelős a tetteiért. Isten előtt számot kell majd adnia mindarról, amit evilági életében tett, s az istenhite mellett ezek alapján kapja túlvilági jutalmát vagy büntetését. Allah azt mondta a Koránban: „Azon a napon az emberek külön-külön jönnek elő, hogy lássák tetteiket. Aki csak egy porszemnyi jót is tett, az meglátja azt, és ha valaki csak egy porszemnyi rosszat tett, az meglátja azt.” (99:6-8)
Ezért nagyon fontos, hogy minden tettünk megfontolt legyen, tudatos döntés következménye. Isten megfelelő eszközöket adott ehhez az embereknek: a józan észt, az etikai érzéket és az isteni útmutatást, amit a próféták hoztak el az emberiség számára. Tehát a józan ész minden pillanatban szükséges az embernek, ezért az iszlám tiltja a tudatmódosító szerek – így az alkohol és a kábítószerek – használatát. Ha valaki efféle szereket titokban használ, akkor Isten végtelen bölcsességével a Végső Napon majd ítélkezik felette. Azonban aki ezt nyilvánosan teszi illetve előállítja, árusítja az illegális szereket, az a társadalomra való veszélyesség, a károkozás és a földön való romlás terjesztése miatt az evilági életben is felelősségre vonható az iszlám törvényei szerint.
Amennyiben az említett nők a magyar törvények szerint nem vonhatók felelősségre, az az emberi törvénykezés hiányosságára világít rá.
