Legalábbis ez volt a cél akkor, amikor egy maroknyi japán fiatal 1998-ban megalapította a Kedvesség Mozgalmat (World Kindness Movement). Akkor még csak a szűk környezetüket buzdították arra, hogy – ha máskor nem is – az évnek legalább ezen az egy napján legyenek kedvesek embertársaikhoz és nyitottak rájuk.
A tokiói kezdeményezés azóta világméretű lett: a kedvesség világnapját ünneplik többek között Kanadában, Japánban, Ausztráliában és Nigériában is. De lényegében a világ minden pontján ünnepelhetik, hiszen nincs szükség hozzá semmi másra, csak egy kis kedvességre. Egy mosolyra, egy érintésre, egy bátorító szóra vagy egy kis törődésre. Ezek fontosságát rendre alábecsüljük, pedig akár életet megváltoztató erejük is lehet – állítja dr. Ulrich Shimmack pszichológus.
A pillangóvirág lett a jelképe – Forrás: Wikipédia
A kedvességnek egyébként nem csak a lelkünkre lehet jó hatása, hanem a testünkre is: azt többféle vizsgálat is igazolja, hogy tovább és boldogabban él az, aki időről időre hajlandó háttérbe szorítani az ellenérzéseit vagy az önzőségét, és segít másokon.
Ahány ember, annyiféleképpen definiálják a kedvességet. Van, akinek a kedvesség az, amikor a rászorulóknak segít, míg másnak olyan cselekedet, ami megérinti az emberek szívét, nem kerül sokba, mégis sokat jelent. És megint másoknak egy egyszerű mosoly és a nyitottabb hozzáállás számít kedvességnek. Egy a lényeg, jöjjön szívből.
A világnapnak egyébként az utóbbi néhány évben jelképe is lett, méghozzá a pillangóvirág. Az apró, jelentéktelennek tűnő virág ugyanis megannyi színével sokaknak csal mosolyt az arcára nap mint nap.
