Masaoki Kawasumi, a Seattle-ben lévő Washington Állami Egyetem orvosi karának munkatársa és kollégái genetikailag módosítottak egereket, hogy csökkentsék bőrükben az ATR fehérje működését. Az ATR kulcsszerepet játszik a Nap ibolyántúli sugarai által megrongált sejtek burjánzásában. Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a koffein gátolja az ATR működését, amely semlegesítve ugyanezeknek a sejteknek a pusztulását idézi elő.
Az ibolyántúli sugaraknak kitett, genetikailag módosított egerek esetében – amelyeknél az ATR fehérje működése jelentősen lecsökkent – a bőrdaganatok három héttel később jelentkeztek, mint a kontrollcsoport rágcsálóinál.
Tizenkilenc heti ibolyántúli sugárzás után a genetikailag módosított egereknél 69 százalékkal kevesebb volt a bőrdaganatok aránya, és a rák négyszer kevésbé volt agresszív írták a kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című tudományos folyóiratban.
A kitartó sugárzás 34 hét után károsította a genetikailag módosított egerek bőrsejtjeit.
A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a koffeinnek az ibolyántúli sugárzással szembeni védő hatása az ATR fehérjének a rákmegelőző állapotban, tehát a bőrdaganat teljes kifejlődése előtt történő semlegesítésével magyarázható.
A kutatók szerint koffein bőrre történő alkalmazása hozzájárulhat a rákos megbetegedések megjelenésének megelőzéséhez. Sőt, a koffein elnyeli az ibolyántúli sugarakat, úgy viselkedik, mint egy naptej.
A bőrrák az Egyesült Államokban a leggyakoribb, évente több mint 1 millió új megbetegedést állapítanak meg a Nemzeti Rák Intézet szerint. Legtöbbjük nem melanóma (a bőrrák legsúlyosabb formája), és korai diagnosztizálás esetén igen gyakran gyógyítható.
