Élet-Stílus

Miért vagyunk büdösek?

admin
admin

2011. 07. 15. 05:25

Nyári melegben mindenki izzad és „büdös”, még az is, aki titkolja. Harminc fok feletti napokat túl sem élnénk, ha nem párologtatnánk ki óránként csaknem 2 litert - vagyis inkább hálásak lehetünk, hogy a természet ilyen kiváló vízhűtéssel ajándékozta meg az embert. Jobb, mint lihegni, óriási füleket növeszteni, vagy a föld alá ásni magunkat. Kis kémia sok verejtékkel.

Nyáridőben a szépség nevében több fronton is háborút indítunk a természet, azaz saját testünk ellen. A napozás veszélyeiről és élettani szempontból teljesen felesleges, ámde annál több problémát okozó hatásairól már többször írtunk az fn.hu-n. Most legyen elég annyi, hogy az ember bőrszíne genetikailag kódolt, „mesterséges” megváltoztatásával gyakorlatilag erőszakot teszünk saját magunkon.

Az UV sugarak hatására beinduló fokozott pigmenttermelés, vagyis a barnulás ugyanis a szervezet önvédelmi reakciójának a jele. A sötétebb bőr ugyan fokozottabb védelmet nyújt az UV sugárzás ellen, viszont a lebarnult embereket előzőleg már sok károsodás érte. A bőr pedig nem felejt: az élet során kapott UV sugarak hatása összegződik, ami a bőr öregedését, szerencsétlenebb esetben bőrrákot idézhet elő. Bőrgyógyászok ezért sokszor megfogalmazzák, hogy esztétikai okból nem biztos, hogy megéri a napon aszalódni.

A kövéreknek nehezebb

A másik „harcot” a civilizált megjelenés érdekében vívjuk az izzadás ellen, bár itt szerencsére nem tudunk életveszélyes vereséget szenvedni. Legfeljebb csatakosak leszünk és büdösek. Bár épp ez az, ami miatt az izzadság elengedhetetlenül szükséges az életben maradáshoz. Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, az emberi test a nagy melegben egy endoterm, azaz a környezettől hőt elvonó kémiai folyamattal, a párologtatással igyekszik magát hűteni.

A hőmérséklet emelkedése ugyanis izgatja a bőr hőreceptorait, ezek a központi idegrendszernek küldenek jelzéseket, amely a verítékmirigyeket fokozott elválasztásra „utasítja”, a bőr ereinek simaizomzatát pedig elernyeszti. Ezzel be is indult testünk vízhűtése: a verejték párolog, ami a bőr felületéről hőt von el, magyarul hűt. Az ernyedt érfalak kitágulnak, így nagyobb mennyiségű vér jut a bőr felszínéhez közel, ahol lehűlhet – magyarázza az fn.hu-nak Tarpay Ádám orvos.

Az igazi bűz

A hőleadás, azaz a verejtékezés mértéke alapvetően a külső hőmérséklettől függ, de változhat öröklött tulajdonságok, betegségek és a testfelépítés függvényében is. A túlsúlyos személyek az átlagnál jóval intenzívebben izzadnak, ami megint egyszerű fizika: testtömegükhöz képest bőrük felülete kisebb, mint átlagos testalkatú társaiké, ezért szervezetük fokozott verejtéktermeléssel igyekszik fenntartani az egyensúlyt. Bőrünkön gyakorlatilag nincs olyan rész, amely nem izzad: a verejtéket termelő ekrínmirigyekből négyzetcentiméterenként hat-hétszáz, a hónaljak környékén akár 25 ezer darab is megtalálható. Ezek extrém körülmények között akár óránként 1,8 liter verejtéket is termelhetnek.

Persze társaságban egy dolog, hogy az emberről dől a víz, ám ez szaggal is együtt jár, amit mai civilizációnk büdösnek ítél. Ez már a párologtatás valóban kellemetlen velejárója. Maga az izzadság nagyrészt vizet, sót, kis részben káliumot, ammóniát és bikarbonátot tartalmaz, az igazi bűz a rajtunk táplálkozó baktériumokból, jobban mondva az ő anyagcseretermékeikből árad. A hónaljban található úgynevezett apokrinmirigyek „friss” izzadsága ugyanis steril, azaz szagtalan, de az ott található mikrorganizmusok hamar felszaporodnak, anyagcseréjük során pedig különböző bűzös, illékony anyagokkal, metabolitokkal árasztanak el minket – mondja Tarpay Ádám. A dezodorok különböző illatanyagaikkal nyomják el a kellemetlen szagokat, míg az izzadásgátló készítmények a verejtékmirigyek eltömésével csökkentik a párologtatást.

Lihegjünk inkább?

Kézenfekvő a kérdés, hogy mi lenne, ha egyáltalán nem izzadnánk? A mostani 35-40 fokos kánikulában órákon belül meghalnánk. Az emberi test ideális belső hőmérséklete ugyanis körülbelül 37 fok, az ettől való eltérés komoly következményekkel jár. Ha a testhőmérséklet tartósan túllépi, illetve rövid ideig, de jelentősen meghaladja az előbbi értéket, a központi idegrendszer felmondja a szolgálatot és lassan beáll a halál. Gyakorlatilag az történne, mint amikor a tűző napon lezárt autóban hagynak egy gyereket vagy állatot. A hűtés tehát létfontosságú, de a verejtékezésen kívül vannak más lehetőségek is.

Próbálkozhatnánk több állatfaj példája alapján lihegéssel, ami elméletben ugyanúgy működik, mint az emberi izzadás: a kutya a nyál párologtatásával a nyelvben és a száj többi részén futó ereket hűti. Ám az ember anatómiája jócskán eltér a kutyáétól, lihegéssel annyit érnénk el, hogy kiszárad a szánk és úgy kapunk hőgutát. Másik lehetőség lehetne az elefánt módszere, amely víz helyett „léghűtést használ”. A testméretéhez képest is óriási fülét sűrűn átszövik a hajszálerek, így azt lebegtetve hűti a bennük áramló vért. Nekünk tehát ez sem megoldás.

A következő lehetőség ugyan működhet, ám igencsak át kellene értelmezni a társadalomról alkotott fogalmainkat. A hüllők ugyanis képtelenek testhőmérsékletük szabályozására, ezért a külső körülmények korrigálása helyett nekik mindig az ideális hőmérsékletű környezetet kell megtalálniuk. Munka, sport és szórakozás helyett tehát napközben hűvös föld alatti lyukakban kellene kuksolnunk, vagy egész nap vízben ücsöröghetnénk, nehogy túlhevüljön a testünk. Mai tudásunk alapján tehát úgy fest, nyáron izzadunk és bűzlünk, mert emberek vagyunk, és bárhogy szeretnénk, a természetet még mindig nem tudjuk legyőzni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.