Élet-Stílus

Békében vált el két nép

admin
admin

2011. 04. 03. 14:50

A kommunista rend bukása után Közép- és Kelet-Európában földrajzi „átrendeződés” indult el az 1990-es években: Jugoszlávia belháborúba sodródott, a Szovjetunió utódállamai sorban nyilvánították ki függetlenségüket. Csehszlovákia több mint 70 év együttélés után 1993. január elsején mondta ki a szétválást – a Sanoma Média kiadó Best of 1990-2009. emlékkönyvének aktuális számából merítettünk.

Az 1993-as év első napja is történelmi lépést hozott: hetven éves együttélés után hivatalosan ekkor vált szét Csehszlovákia a Cseh és a Szlovák Köztársaságra. A két nép közös eredettudata a XIX. században, a „nemzeti ébredés korában” fogalmazódott meg, történelmi előképként pedig a magyar honfoglalás előtt létezett Nagymorva Birodalom szolgált, mint közös őshaza. Bár ez utóbbit tudósok kétségbe vonják, és Moráviát olyan, rövid ideig fennállt törzsi, katonai szervezettségű államnak tartják, amely történeti folytonossága és kiterjedése máig tartó viták tárgya. Erről bővebben ide kattintva, egy korábbi cikkünkben olvashat.

Csehszlovákia szétválásáról és más érdekességekről, történelemről és bulvárról olvashat az 1993-as évből a Best Of 1990-2009. emlékköny-sorozat aktuális számában. A Sanoma Budapest kiadó emlékkönyvét keresse az újságárusoknál. A sorozat egy-egy évet feldolgozó számai kéthetente, az adott év legnagyobb slágereit tartalmazó CD-melléklettel jelennek meg.
Mindkét fél számára kívánatos

Az első világháború alatt kiválóan működött nyugaton a későbbi államelnök, Tomáš Garrique Masaryk és az első csehszlovák külügyminiszter, Edvard Beneš vezette cseh propaganda. Az első világháborút követően a nagymorva–csehszlovák kontinuitáseszmény győzelmet aratott, a béketárgyalások eredményeként 1918 októberében a történelmi Csehország és az addig Észak-Magyarországnak nevezett területekből létrejött Csehszlovákia.

Forrás: wikipedia

Forrás: wikipedia

A cseh és szlovák politikusok, értelmiség nemzeti érdekei találkoztak a nagyhatalmakéval, akik az addigi Osztrák-Magyar Monarchia helyett az úgynevezett kisantant államok, Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság „szövetségére” építették közép-európai politikájukat. Nagyon egyszerűen: e mesterségesen felerősített országok – a Román Királyság az első világháború után területét több mint megkétszerezte, ipari potenciálját a többszörösére növelte – állták volna útját egy esetleges szovjet terjeszkedésnek, valamint lettek volna a nyugat bástyái az agresszorként fellépő Németország hátában.

Tegyük hozzá, hogy a Habsburg Birodalomból „kitörő” két népnek nagy szüksége volt egymás segítségére a függetlenség állami lét alapjainak megteremtéséhez. A lényegesen fejlettebb cseh országrész segítsége nélkül egy önálló Szlovákia bizonyára nagyon nehezen boldogult volna.

Az első felvonás rövid volt

Nagyot bukott ez a politika, amikor 1938-ban a Nagy-Britannia és Franciaország „engedélyével” a müncheni egyezmény értelmében Hitler egy mozdulattal megsemmisítette a Csehszlovák államot. Csehországot a németek megszállták, a Harmadik Birodalomhoz csatolták a német többségű Szudéta-vidéket, és az első bécsi döntés során Magyarország visszavehette a Felvidék többségében magyarok lakta déli sávját, mindkét esetben nagyjából követve az etnikai határokat. A maradék „Szlovákiában” Jozef Tiso kikiáltotta a Szlovák Köztársaságot, amely valójában a Német Birodalom bábállama volt.

A második világháború után Csehszlovákia újjáalakult, ám némi területi veszteséget el kellett szenvednie keleten: a magyaroktól újfent elvett Kárpátalját, Sztálin Ukrajnához csatolta. Benes, az ország új elnöke nem bocsátotta meg Csehszlovákia 1938-as felosztását, többé-kevésbé máig érvényben lévő dekrétumával minden jogától megfosztotta az állam magyar és német kisebbségének tagjait, és lakosságcserének nevezett megoldással tömegesen távolította el őket az országból.

mindent Szlovákiáról

Az fn.hu-n három részben feldolgoztuk a szlovák történelem és a szlovák-magyar viszony legfontosabb és a legtöbb politikai vitát gerjesztő lépéseit. Az első részben a szlovák öntudatról írtunk, a másodikban olyan kérdéseket tettünk fel, mint például miért szerepel kettős kereszt a szlovák címerben, míg a harmadikban szlovákok és magyarok viszonyát boncolgattuk.

Békés válás

A szovjet felszabadítás következményeként 1947-ben megtörtént a kommunista hatalomátvétel, és megalakult a szovjet érdekszférába illeszkedő Csehszlovák Népköztársaság.
A nép 1968-ban kelt fel a kommunista elnyomás ellen, ám a varsói szerződés tagállamai – Románia kivételével – rövid úton leverték a Prágai tavaszt.

A kommunista világrend bukása után Csehszlovákiában is bársonyos forradalomban született meg a demokratikus Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, amelynek tagjai 1992-ben tárgyalásos úton egyeztek meg a szétválásról. Furcsa, de az 1993. január 1-jével bekövetkezett kettéválás után máig folyik a vita, melyik fél szorgalmazta jobban a közös állam megszűnését.

Forrás: wikipedia

Forrás: wikipedia

Tény, hogy mindkét fél ezt akarta, amit a kettéválás viszonylag sikeres lebonyolítása mellett az is bizonyít, hogy sem a cseheknek, sem a szlovákoknak nem volt és ma sincs veszteségérzete. Még az a liberális cseh és szlovák értelmiségi réteg is szép lassan elhalkult, amely annak idején népszavazást követelt Csehszlovákia szétválasztásáról. Belátták, hogy az unión belül, a csatlakozás előtt optimális pillanatban történt és fájdalommentes műtét volt.

Ami a szlovák és a magyar viszonyt illeti, valahol mindkét nemzetben jogosan él fájdalom a múlt miatt, aminek egyetlen orvossága a párbeszéd és a sérelmi politika elhagyása. Ez utóbbi sajnálatos módon most igen erős. A történészek és különböző társadalmi szervezetek viszont sikerrel tudnak együttműködni, és komoly eredményeket értek el a történelmi tények közös, mindkét fél számára elfogadható értelmezése terén.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.