Minden időszakban megvoltak a sikertermékei a magyar befektetésialap-piacnak, az elmúlt években leginkább a tőkevédett konstrukciók voltak ilyenek. Egy ideig arról is ment a vita, hogy mi is a helyes elnevezése ezeknek a termékeknek, hiszen sokáig a garantált alap volt a legbevettebb kifejezés. Valójában jogi garancia általában nincsen a tőke, vagy esetleg a hozam kifizetésére, leginkább az alap befektetési stratégiája biztosítja a nominális befektetés megőrzését. Ezért újabban a tőkevédett és a hozamvédett kifejezés használatos. A legutóbbi időben kissé azért megtorpant ez a piac, de a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) szeptember végi adatai szerint még mindig 143 „garantált” alapban 438 milliárd forintot kezelnek az intézmények.
A klasszikus modell
Nézzük meg egy példán, miként is néz ki egy ilyen struktúra. Az alap három évre kínál befektetést, például a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) részvénypiacaira, és azt ígéri, hogy a legrosszabb teljesítmény esetén is megőrzi a befektetett tőkét, de a BRIC-piac jó teljesítménye esetén extrahozamot is fizet. Mit tesz az alapkezelő? Három évre betétbe helyezi a befektetésre rendelkezésre álló pénz nagyobbik részét, jellemzően a pénzügyi csoport kereskedelmi bankjában. A maradék összegnek kell kitermelnie az extrahozamot, ezért az alapkezelő valamilyen egyedi opciót vásárol, általában egy londoni befektetési banktól. Amennyiben 6 százalék az éves betéti kamat három évre, akkor a befektetési alapkezelő minden befizetett 100 forintból 84-et betétbe tesz, ez három év alatt újra kitermeli a 100 százalékot, vagyis mindenképpen meglesz az indulótőke. A fennmaradó 16 forintból opciót vesz, ami a legrosszabb esetben értéktelenné válik, de a piacok megfelelő mozgása esetén szép profitot hoz, biztosítva az alap befektetői számára is a magas megtérülést. A marketingüzenet kiváló: nem veszíthetünk.
A befektetők évekig zabálták is a termékeket. Mi az, ami most hátrányára változott? A Lehman Brothers csődje óta az értékpapírosítás, a strukturált termékek szitokszóvá váltak, sokkal kevesebb londoni bankház vállalja az ilyen opciók kiírását. Ráadásul a kamatlábak is estek. Magyarországon a nemrég még kétszámjegyű jegybanki alapkamat 5,5 százalékra csökkent. Miért baj ez? Könnyű belátni, hogy ha a tőkevédett alap futamideje alatt nagyobb az elérhető betéti kamat, akkor maga a tőkevédelem relatíve kisebb összeg lekötésével is kitermelhető, ám az alacsonyabb kamat mellett nagyobb rész kell a védelemre, kisebb lesz az opcióra fordítható összeg. Horváth István, a tőkevédett alapok szegmensében piacvezető K&H Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint még nem is a magyar hozamkörnyezettel van baj, itt a befektetők elfogadják, hogy kisebb kamatok mellett a tőkevédett termékeknél is kisebb a játéktér. De az uniós, vagy az amerikai 0 és 2 százalék közötti kamatszintek mellett már valóban kevésbé attraktív a devizában jegyzett alapok tőkevédelme.
Miként reagálnak minderre az alapkezelők? Új megoldások rendre felbukkannak, lássunk ezek után néhány új verziót az elmúlt negyedév piaci újdonságaiból! Vizkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója mutatta be az UniCredit-csoport újdonságát. A Szuper 8 Tőkevédett Származtatott Alap esetében az alapkezelő a Nyugat-Európában mostanában divatos dinamikus eszközallokációs befektetési stratégiát alkalmazta. Ennek lényege, hogy előre meghatározott szabályok szerint a tőzsdék aktuális teljesítményének függvényében az alapkezelő naponta meghatározza, hogy az alap vagyonának mekkora része kerüljön részvénypiaci befektetésekbe. Ezzel az aktuális tőkepiaci hangulathoz lehet igazodni, kihasználhatók az ígéretes helyzetek, de lejtmenet esetén biztonságos veszteség-minimalizálást is magában foglal a módszer. Amint az alap a befektetési jegyek névértékére vetítve bármikor megkeres 8 százalékot, akkor azt mindig kifizeti a befektetőknek, így azt már később sem viheti el egy esetleges tőzsdei bessz. A Szuper 8 alap országfókusza szerint Kína, India, Brazília mindenképpen hangsúlyos, de Mexikó, a Dél-afrikai Köztársaság, Törökország, Hongkong, Tajvan és Szingapúr is megjelenhet a befektetésekben, ahogyan bővebben vett régiónkból Lengyelország, Magyarország és Oroszország tőkepiaca is.
A piacvezető K&H is rengeteg tőkevédett alappal és többféle megközelítéssel operál. Ennek az alapkezelőnek is van olyan konstrukciója, amely szakít a hagyományos bankbetét plusz opció modellel, a prémium vagyonvédett portfólió alap például algoritmusos tőkevédelmet ad. Az alapkezelő részvényekbe, kötvényekbe, pénzpiaci eszközökbe fektet, ezek között a vagyonkezelő döntése alapján vált, de minden naptári évre van egy „védelmi szint”. Népszerűek az alapkezelő háromszor fizető alapjai is, amelyek nemcsak a 3,5 éves futamidő végén, de közben is – az első, illetve a második év végén – is fizetnek hozamot. A bank kiemelt ügyfelei számára elérhető a dupla visszapillantó megközelítésű alap, amelyben 100 százalékos tőkevédelem mellett a befektető megkapja egy nemzetközi részvénykosár futamidő alatti növekményét. Mégpedig úgy, hogy az induló érték a futamidő első négy hónapja mindegyikének első tőzsdenapján vett kosárértékek közül a legalacsonyabb, míg a záróérték az utolsó négy hónap mindegyikének utolsó tőzsdenapja kosárértékei közül a legmagasabb.
Jövőkép
Nem nevezhető tőkevédett alapnak, mégis egyfajta védelmi szintekről szól a Budapest Alapkezelő Zrt. terméke, a 2015 Alap, amely kifejezetten a tartós befektetési szerződésre céloz, maximálisan igazodik annak 5 éves menetrendjéhez – mondta el Pázmándi László, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettese. A gyűjtőévben pénzpiaci jellegű befektetéseket tartalmaz, később pedig részvénybefektetéseket. Az alapkezelő dinamikusan váltogatja a részvény és a pénzpiaci befektetések súlyát, például emelkedő piacon növeli a részvényarányt, csökkenőn mérsékli azt. Az ígéret szerint az első évben semmiképpen nem eshet az alap vagyona 90 százaléknál lejjebb, ez a szám pedig az évek haladtával nő, 92, 94, 96, 98 százalékra. Öt magyar blue chip van benne, egy másik hasonló alap pedig külföldi papírokban utazik.
A tőkevédett alapok hozamai most alacsonyabbak, mint korábban, de biztosra vehető, hogy a termék nem tűnik el a piacról. Sőt, éppen a jelenlegi bizonytalan tőkepiaci környezetben a legattraktívabb a termék, hiszen egyszerre van benne a pakliban a csúnya bukás és a nagy áremelkedés. Bizonytalanság esetén különösen hasznos a veszteséglimit, és most hektikus időket élünk. Igaz, sose felejtsük: a védelemnek ára van, egy tőkevédett alappal nemcsak a veszteséget limitáljuk nominálisan nulla forintban, de egyúttal az elérhető nyereségünket is korlátozzuk. Ha emelkedés lesz a piacokon, a tőkevédett alapok kisebb hozamot adnak, mint a mezei részvényalapok – persze utóbbiak kockázata magasabb is a tőkevédelem hiánya miatt.
