A Figyelőnet és az Energia Klub Lakcímke projektjének most induló közös „Bemutatkozik az energiatanúsítvány” rovatában hétről hétre megvizsgáljuk egy-egy magyar ingatlan már elkészült energiatanúsítványát. Találkozhatunk majd belvárosi körgangos házban található nagypolgári lakással, panellal és balatoni villával is. Mit tudhat meg a tulajdonos a tanúsítványból? Mi a pontos tartalma? Egyáltalán: hogy is néz ki ez a találgatások övezte dokumentum? Velünk most megtudhatja!
Lakásnézőben a Nagykörúton
Első utunk Budapest belvárosába, a Nagykörútra vezet. Klasszikus, múlt századfordulós, körgangos emeletes házban vagyunk, igazi nagypolgári méretekkel bíró, 128 m2-es lakásban. Az itt lakó fiatal házaspárnak nemrég született kisfia, így nekik különösen fontos, hogy az ablakok télen jól szigeteljenek, és hogy a fűtésszámla ne szökjön az egekbe. Mielőtt egy kisebb felújításba kezdenek, szeretnék tudni milyen állapotban van a lakás, illetve milyen munkálatokba célszerű belefogni – ezért készíttették el a tanúsítványt.
A külső falak, ahogy akkoriban a hasonló házakban mindenütt, nagy méretű tömör téglából készültek, körülbelül 50 cm vastagok. A lakásban régi, kapcsolt gerébtokos faablakokkal találkozhatunk (azaz két külön nyíló szárny van egymás mögött). Külső árnyékoló, tehát redőny vagy spaletta sehol sincs a lakásban, ami a téli hőveszteség és a nyári túlmelegedés szempontjából sem kedvez. A fűtést a nyolcvanas évek gázkonvektorok adják, és egy nyílt égésterű fali fűtőkészülék is működik. A meleg vizet átfolyós gázkazánnal állatják elő.
A magyar milleneum évében lovascsendőr vigyázta az Oktogont, de az energiahatékonysággal nem sokat törődtek (forrás: Millenium.blog.hu)
A tanúsításból kiderül…
A lakás „G”, azaz az átlagost megközelítő energiaosztályba tartozik, éves energiafogyasztása 266 kWh/m2 év. Ez azt jelent, hogy valamivel rosszabb az energiagazdálkodása, mint az átlagos magyar épületeké, várható energiafogyasztása pedig 2-2,5-szeres lehet a jelenlegi energetikai követelményértékekhez képest.
miért éppen kWh/m2 év?
Két lakás energiafogyasztásának objektív összehasonlításához nem elég összevetni a gázszámlákat. Az energiatanúsítványban ezért – a nemzetközi gyakorlattal összhangban – a kWh/m2 év (kilowattóra per négyzetméter év) fajlagos értéket használják a szakemberek.
A kWh/m2 év azt mutatja meg, hogy egy évben mennyi energia szükséges a lakás fűtésére, hűtésére, és a lakók által használt meleg víz előállítására. Mindezt egy egységnyi – egy négyzetméternyi – területre vetítve. Így akár egy 300 négyzetméteres családi ház fajlagos energiaigénye is könnyen összevethető egy 50 négyzetméteres panellakáséval.
A tanúsítvány szerves része a színes előlap mellett a részletes műszaki elemzés, ha tehát tanúsítványt rendelünk, akkor ezt is meg kell kapnunk a tanúsítótól. Ebben a részben a tanúsító részletesen megvizsgálja a ház egyes szerkezeti elemeit: az ajtókat, ablakokat, a falazatot, a födémet, a lábazatot, a padlót, jellemzést ad róluk, és megállapítja, hogy hőtechnikai szempontból megfelelnek-e a modern kor követelményinek, vagy sem.
Ebben a lakásban tulajdonképpen egyetlen olyan szerkezeti elemmel sem találkozunk, ami akár önmagában megfelelne a jelenlegi hőtechnikai követelmények. Az ajtók és ablakok U-értéke, azaz hőátbocsátási tényezője nagyjából másfélszerese annak, amit egy új nyílászárótól elvárhatnánk, a födém kétszer annyi, a falak háromszor-négyszer annyi hőt engednek át, mint amennyi egy új házban megengedhető lenne. A fűtési rendszer is meglehetősen elavult, hiszen a régi gázkonvektorok alig szabályozhatók, és meglehetősen alacsony hatásfokkal alakítják hasznos hővé az elégetett földgázt.
Gyönyörű, de pazarló (fotó: MTI/Manek Attila)
Mit és hogyan érdemes korszerűsíteni?
Nyilvánvaló, hogy egy társasházban a lakók egyéni lehetőségei mindig korlátozottabbak, mint egy önálló családi házban, ahol a tulajdonos könnyebben hozhatja meg az épület egészét érintő döntéseket, mint például a tető vagy a falak szigetelése. Ebben a lakásban tehát részben a társasházi viszonyok, részben pedig az építészeti korlátok miatt az egyedi fűtési rendszer korszerűsítése és a nyílászárók cseréje jöhet szóba elsősorban – ne feledjük, a Belváros közepén, egy klasszicista bérházban vagyunk.
mi mennyit fogyaszt?
Lássuk néhány épületkategória lehetséges fogyasztását!*
Passzív ház 15 kWh/m2 év alatt
Alacsony energiafogyasztású ház 40-50 kWh/m2 év
„C” kategóriás, a mai szabványoknak éppen megfelelő új ház vagy lakás 110-230 kWh/m2 év
„A” kategóriás, a szabványoknál jobb energetikai paraméterekkel rendelkező új építésű ház, lakás 83-173 kWh/m2 év
„F” kategóriás átlagos, régi építésű családi ház vagy lakás 209-437 kWh/m2 év
*A megengedett érték erősen függ az épület geometriájától, azaz az alapterület és a hűlő felületek (falak, tető stb.) arányától.
A fűtésnél a tanúsító azt javasolja, hogy cseréljék le a gázkonvektorokat és a fali fűtőberendezést kondenzációs kombi kazánnal működő központi radiátoros fűtésre, ahol a radiátorokat termosztatikus szelepekkel külön-külön is lehet szabályozni. Így a fűtés és a vízmelegítés egyetlen készülékkel megoldható. Önmagában ezzel a korszerűsítési lépéssel a fűtés energiaigénye közel 35 százalékkal csökken majd a korábbi, konvektoros megoldáshoz képest.
A korszerűsítés a gázmegtakarítás mellett életvédelmi és kényelmi szempontból is indokolt. A kondenzációs kazán kiváltja a konvektorokat és a nyílt égésterű gázkészüléket (ez utóbbi fokozott légzárású ablakok mellett életveszélyes lehet!), így az öt hőtermelő helyett csak egyet kell majd karbantartani, és a fűtés is helyiségenként lesz szabályozható.
A nyílászárók esetében az energetikai szakember cserét javasol, méghozzá kétrétegű, argongáz töltésű és speciális, az üveg hőszigetelő képességét növelő E-LOW bevonatos üvegezésű új ablakok beépítését. A bejárati ajtó esetében csere helyett inkább a felújítást, és az ajtó üvegezett részeinek hőszigetelő üvegre való cseréjét ajánlja a szakértő. Ezzel a cserével az ablakok és ajtók már megfelelnek az új energetikai követelményeknek.
Megtérülő beruházás, magasabb komfort
Ha a lakók megfogadják a szakértő tanácsait, és elvégzik a beruházásokat, akkor a jelenlegi „G” kategória helyett egy kategóriával jobb, „F”, azaz átlagos besorolást kaphatna a lakás. Az egy kategória ugrás ez esetben igazán jó eredmény, hiszen nagyjából 30 százalékos éves energiamegtakarítást jelent. Ennél a lakásnál tehát akár 1000 köbméterrel csökkenhet az éves gázfogyasztás, amivel 140-150 ezer forintot takarítanak meg a lakók.
A szakértő nagyságrendi becslése szerint a beruházás kb. 2,5-3,5 millió forintból valósítható meg, ami a jelenlegi gázárakkal számolva, állami támogatás nélkül, csak hosszabb távon térül meg. Az energetikai korszerűsítések esetében azonban a komfortfokozat növekedése, az életminőség javulása, a lakás értékének növekedése és a várható gázárnövekedés is fontos szempontok lehetnek a döntésben. Azokban az esetekben tehát, amikor egyébként is aktuális a lakás felújítása, az esztétikai beavatkozások előtt érdemes az energetikai korszerűsítéseket elvégezni.
Ha szeretné megnézni magát a tanúsítványt és a hozzá tartozó műszaki jegyzőkönyvet látogasson el a Lakcímke oldal Bemutatkozik a tanúsítvány rovatába. A lakcimke.hu-n a tanúsítás jogi hátterével, gyakorlati kérdéseivel is megismerkedhet, és persze sok hasznos tippet, tanácsot talál. A jövő héten pedig, itt a FigyelőNeten egy balatoni villa „fogyasztását” boncolgatjuk majd.
