Élet-Stílus

Kié az árpádsáv?

admin
admin

2009. 11. 25. 13:41

Egyfajta felkiáltójelként értelmezi „Az árpádsáv tegnap és ma” című kiállítást annak kurátora. Molnár Judit szerint a szélsőjobb újra kisajátította az ősi magyar szimbólumokat, és azt a kormány, a zsidók, a cigányok és az unió ellen használja fel.

Amikor a látogató a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont zsinagógájának karzatára lép, először a történelmi zászlókat pillantja meg. Például Imre királyét, akinek uralkodása alatt tűnt fel először a később árpádsávnak elnevezett szimbólum, vagy a Rákóczi-lobogót, ahol szintén megjelenik a vörös-fehér sávozás. Aztán a kartonból épített falak között kanyarogva fotókon, tárgyakon és mozgóképeken jelenik meg a két világháború közötti történelem, annak elsősorban a szimbólumrendszere. Majd eljutunk a mai Magyarországról ismerős utcaképekig a gárdistaavatásoktól, gárdamasírozásoktól a „64 vármegyések” demonstrációjáig és hasonlókig. A vitrinekben mindenféle turulos, nagy-magyarországos, árpádsávos használati tárgyak a harmincas-negyvenes évekből és a mából. Némelyik egy az egyben ugyanaz, „újratöltve”. A mai tárgyakon néha feltűnik a „Made in China” felirat.

Azt próbáljuk végigvezetni a kiállításon, hogy mikor kezdték el használni, mennyire folyamatosan használták, és mikor tűnt fel újra meg újra az árpádsávos lobogó és maga az árpádsáv a történelmünkben – magyaráz az FN-nek a kiállítás kurátora. Molnár Judit történész hozzáteszi, arra a kérdésre is keresik a választ, hogy miért került elő ma megint ez a szimbólum.


Importált jelkép

Az árpádsávos megjelenítés Imre király aranypecsétjén volt látható először. Imre felesége, Aragóniai Konstanca „importálta”, hiszen tulajdonképpen az aragón címer − vörös mezőben arany cölöpök − ellenpárjaként születhetett meg 1200 körül. Ettől kezdve sorra feltűnik királyi pecséteken, de a vágásos címer nemesi és városi zászlókon, címereken is szerepel. A 19. századig – amikor nem igazán tűnik fel – különböző módon, de használták ezt a jelképet. A tárlaton is látható Rákóczi-zászlón például négy vörös és három fehér sáv látható. A 20. században viszont egyértelműen a nyilas mozgalomhoz köthető az újrafelfedezése.

1938-ban Szálasi Ferenc a börtönben tervezte meg a nyilasok szimbólumát. A kiállításon látható az a naplórészlet, amin – helytelenül III. Bélának tulajdonítva – megrajzolta az árpádsávos lobogót és a nyilaskeresztet. Molnár Judit hangsúlyozta, hogy a nyilasok nem az eredeti árpádsávos zászlót használták, hanem egy olyan lobogót, amin a piros-fehér sávok mellett ott volt vörös alapon fehér rombuszban (vagy körben) a zöld nyilaskereszt is. Az volt az elv, hogy a francia forradalomhoz köthető – a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszót szimbolizáló – trikolór ellenében kellett egy másik jelkép. A náci Németország jelképeit akkor már betiltották Magyarországon, így ki kellett találni valami mást.

Kisajátították zászlót

A második világháború után pedig a rendszerváltás idején tűnt fel újra az árpádsávos zászló az utcákon. „Úgy látom, hogy a szélsőjobboldal kisajátította ennek a használatát. Ma Magyarország zászlaja a piros-fehér-zöld trikolór. Az árpádsávot pedig egy ideológia mentén valami ellen használják. A kormány, a kommunisták, a zsidók, a cigányok, Izrael, az EU ellen” – véli a történész.
Képgaléria (BI-FN.hu)

Képgaléria (BI-FN.hu)

Az árpádsávos zászlót ma használók azt mondják, hogy királyaink dicső múltjára utalnak vissza, de amikor látjuk, milyen rendezvényeken vesznek részt, és minek a szellemében használják, akkor inkább a szélsőjobboldali múlt rémképe ötlik fel az emberben – véli Molnár.

A kiállítás másik „főszereplője” a turulmadár. Ez egy még ősibb, Emese álmához köthető szimbólum, aminek használta a millennium idején erősödik fel. Beépítik 1918-ban a néphadsereg emblémájába, s ez megmarad a Tanácsköztársaság idején, sőt a háború után, 1945-47-ig sapkajelzésként szintén használja a hadsereg. Majd a rendszerváltás után – ezen előzményeket figyelembe véve – a mai honvédség jelképeiben szintén megtalálhatjuk a turult.

„Nem is azzal van gond, ha a honvédség használja, hanem az, amikor az árpádsávval összekapcsolják, rárakják a zászlókra, és olyan kirekesztő eszmék szolgálatába állítják, mint amiről az előbb beszéltünk” – mondja a kurátor.

Zsinagógában a nácijelvények

Elég pikáns, hogy egy ilyen kiállítás épp egy – a Holokauszt Emlékközpont részeként üzemelő – zsinagóga karzatán talált helyet magának. Molnár Judit elmondta, hogy időszaki kiállítást máshol nemigen tudnak megszervezni. Azt találták ki, hogy kartontéglákkal befalazzák a karzatot, hogy ne lehessen lelátni a zsinagóga alsó részébe. A látogatóban ugyanakkor az is felötlik, hogy ez gettófalra emlékeztet. Azért az állandó holokausztkiállítás sincs teljesen elzárva, a falakon kis rések, azokon keresztül átláthatunk a zsinagógába.

A szakember nem tudja kiszámítani, milyen lesz a politikai, társadalmi hatása a kiállításnak, és a hozzá kapcsolódó – ugyanilyen címmel megrendezett – csütörtöki konferenciának. Mint mondta, ők egy felkiáltójelnek szánták a tárlatot. Amikor ilyen hangosan használják ezeket a szimbólumokat, akkor kell arról beszélni, hogy mit is jelentenek ezek – véli. Az mindenestre beszédes, hogy már a tárlat megnyitása előtt a szélsőjobbos és baloldali honlapokon is olvashatók vélemények a kiállításról.

„Amikor a 30-40-es években megjelenik az árpádsáv, ezen zászló alatt embereket lehetett a Dunába lőni, és romhalmaz lett az ország, a főváros. A rendszerváltás után újra előkerült ez a szimbólum, lehet érezni, hogy rossz érzéseket kelthet olyanokban, akik megélték e korszakot. Pláne akkor, amikor olyan jelszavakat hallanak, hogy a holokauszt nem létezett, a zsidók menjenek ki az országból, cigányellenes táblákat helyeznek ki. A Magyar Gárda honlapján az olvasható, hogy nem politizálnak, de a Jobbik rendezvényein ott vannak, a csendőreik felügyelik azokat, és ugyanazokat jelszavakat skandálják, mint a nyilasok, akkor lehet, hogy van összefüggés a két csoport között. Mi azt kerestük, hogy van-e ilyen, és a kiállítás megtekintője majd levonja a következtetést ez ügyben” – mondja Molnár Judit.

A kiállítás 2010. február 28-ig lesz nyitva. A csütörtöki konferenciáról felvétel készül, és az ott elhangzottakból jövőre egy kötetet adnak ki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.