Több mint 20 indítványban vitatták a fővárosi parkolás szabályozásának alkotmányosságát ilyen ügyek panaszosai, illetve az efféle perekben eljáró bírák is.
Az Ab kimondta a közúti közlekedésről és a helyi önkormányzatokról szóló kétharmados törvények egyes parkolásra vonatkozó passzusainak, és több fővárosi közgyűlési rendeletnek az alkotmányellenességét. Továbbá az Ab megállapította az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését azért, mert hiányosan szabályozta a közútkezelő jogait gyakorló helyi önkormányzatok, illetve a Fővárosi Közgyűlés rendeletalkotási jogkörét.
Az Ab jövő év június 30-ig adott határidőt a jogalkotóknak az alkotmánysértések orvoslására.
Kovács Kázmér az Autóklub jogásza az FN.hu-nak rögtön leszögezte, a döntés nem azt jelenti, hogy mostantól, miután a parkolási rendszer jelenlegi formájában alkotmányellenes, ezért nem is kell fizetni érte. Az Alkotmánybíróság döntésének ráadásul visszamenőleges hatálya sincsen, tehát a régebbi parkolási “ügyeket” sem érinti. Arra számítani, hogy jövő év közepéig nem születik új szabályozás pedig nem érdemes.
A döntés a fenti módokon tehát nem lesz befolyással az autósokra, azonban végre kereteket szab a jelenlegi lehetetlen parkolási rendszernek – mondta Kovács Kázmér.
Elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatok önkényesen határozzák meg a parkolási díjakat, emelik a pótdíjösszegeket, gyakorlatilag bármilyen mértékben. A parkolásból befolyó összegeket pedig – amelyeket közlekedésszervezési feladatokra kellene költeni – gyakorlatilag csak bevételi forrásnak tekintik. Ennek szellemében az üzemeltetést profitorientált magáncégeknek adják ki, a behajtást ugyanígy, amelynek folyamata szintén szabályozatlan, ki és hogyan jogosult átvenni a parkolási büntetések behajtását, és ki ellenőrzi ezeket a társaságokat.
A mikuláscsomagok helyett, amelyet szintén kifogásolt az Alkotmánybíróság – Kovács Kázmér szerint – felszólító levelet kellene kézbesíteni a szabálytalanul parkoló autósoknak.
Az új jogszabálynak tehát meg kell határozni a kereteket, a pótdíjazás mértékét, a kiszervezhetőséget és a kontrollt. Ugyanakkor a parlamentnek sietnie kell, mert az önkormányzati törvény
módosítása kétharmados többséget igényel és a választások is
közelednek.
