Nem félt Radnótitól a gitárprímás

Nehéz összehozni egy találkozást Both Miklóssal. A Csík zenekarban helyettesíti időnként a hegedűs-gitáros Szabó Attilát, vendégként megfordul a Heaven Street Sevenben vagy a metálzenét játszó Blind Myselfben, fellép a prímástalálkozón, és koncertezik állandó zenekaraival, a Barbaróval és a Naprával. Ez utóbbival egyre többet és egyre több helyen, a néhány éve újjáalakult legendás etnorockbandával, a Barbaróval mostanában mind kevesebbet. Mindezek mellett mellesleg megújítja a könnyűzenei verslemezek műfaját a Radnóti-albumával.

Both Miklós

„Ez mind olyan műfaj, ami látszólag nagyon távol esik egymástól, és engem éltet ez a sokszínűség” – mondja Both. Korábban a FigyelőNetnek már mesélt a fiatal gitáros-hegedűs azokról a hatásokról, amelyekből összeállt fő együttesének, a Naprának a jellegzetes zenei világa. A pesti cigányzenét, a Kárpát-medencei népzenéket és a pszichedelikus rockot vegyítik, és mindezt hihetetlen virtuóz hangszeres játékkal vezetik elő. Első albumukra a nemzetközi világzenei élet is felfigyelt. A második Napra-lemez helyett azonban kiadták a Hangzó Helikon verslemezsorozat 19. albumát. A Marton László szavaival „rendkívül erős és fontos, a könnyűzenei verslemezek történetében új fejezetet nyitó album” valóban szakít az eddigi csendes, egyszerű dallamokra építő verslemezfelfogással, és bátran nyit a rockzene felé.

Bátran nyúlt a versekhez

A Radnóti-albumra Gryllus Dániel (a Hangzó Helikon-sorozat szerkesztője) kérte fel Both Miklóst. „Igazi gryllusos történet ez. A várban játszottunk a Naprával, és amikor már mentünk fel a színpadra, hogy kezdjük a koncertet, odalép hozzám a Dani, hogy nincs-e kedvem a sorozat következő darabjához, Radnóti-albumhoz” – emlékszik vissza Both. Nagyon meglepődött a felkérésen, hiszen korábban nem készített versfeldolgozásokat. „El kellett döntenem, hogy tudok-e minőségi dolgot kihozni ebből vagy nem. Annak semmi értelme nem lett volna, hogy valami vázlatos munkát kiadjak a kezeim közül.” A másik probléma az volt, hogy épp akkor akarták a második Napra-lemezt felvenni. Kért két hét gondolkodási időt.

Elvonult, elolvasta az összes Radnóti-verset többször is, végül a kért időszak végén az első szám hirtelen megszületett. „Ez egyfajta jel volt, elkezdett a zene és a vers együtt működni, s úgy érzetem, ennek nagy ereje és mélysége van. Onnantól kezdve kvázi dalszövegekként kezdtek működni a versek” – avat be Both a műhelymunka titkaiba. „Sokan úgy fognak neki a versfeldolgozásoknak, hogy írnak egy dallamot a szövegre, játszanak néhány akkordot. Akár annak idején Tinódi Lantos Sebestyén, aki ilyen dallamok, ritmusok segítségével beszélt el történeteket.” Both viszont saját bevallása szerint bátran nyúlt a versekhez, az albumot úgy írta meg, mint egy romantikus operát, vagyis úgy, hogy a zene végig alátámassza a versek érzelmi töltetét.

Nem naprásított Radnóti

Both egyébként bölcsészként végzett, így Radnótit elég jól ismerte korábban is, főleg a kései verseit. Végül nyolc dal került fel a lemezre, ezek azonban leginkább Radnóti szerelmi, halállal kapcsolatos és természetleíró költészetéhez sorolhatók, kivétel a Tajtékos ég és a Hetedik ecloga. Szerepel az albumon többek között az Este a hegyek között, A bujdosó, a Hasonlatok, a Téli napsütés és az Éjszaka című Radnóti-versből született dal. Bár Both Miklós szerint a dalok mindegyike külön világot képvisel, a megzenésített versek hangulata végül egységes albumot eredményezett. A zeneszerző szerint a verslemez lényege az, hogy egy teljesen új világot nyisson meg a hallgató előtt. Egyetemi élményeihez hasonlítja ezt, amikor a professzor a Pilinszky-versek elemzése közben néhány mondattal olyan világot nyitott meg a diákok előtt, amely addig eszükbe sem jutott. „Én ugyanezt próbáltam meg, csak zenével” – mondja.

És valóban, a korábban megszokott, intim hangulatú verslemezekhez képest itt leginkább a King Crimson, néhol Jimi Hendrix „elborultabb” felvételei „ugranak be”. Both Mikós szerint ez puszta véletlen, ő nem is nagyon ismeri a King Crimsont. Nem tagadja, a pszichedelikus rock elég jó megközelítése az album zenei világának, viszont ezzel szerinte nem veszti el a versekhez szükséges intimitást az anyag. A zenét egyébként a Napra játszotta fel, de – ahogy ez a sorozatot jellemzi – itt egy költő és egy zeneszerző (Both) találkozásáról van szó. „Azért is jó ez az elkülönítés, mert ez az album nem illeszkedik be a Napra-életműbe, ez más. A koncerteken is elkülönítjük: vagy csak a Napra-számokat, vagy csak a Radnóti-dalokat játsszuk. Ugyanakkor ez a zenekar játszotta föl, és büszkék is vagyunk arra, hogy nemcsak „naprásítottunk” verseket (az elég ciki lett volna, lássuk be), hanem egy tök új világot tudtunk alkotni.”

Koncertek, új album

Egyébként gőzerővel dolgoznak mostanában az új Napra-albumon, de, mint mondja, a Radnóti-anyag után nagyon nehéz bármibe belefogni. „Talán karácsonyra jöhet ki az új lemez. Előbb biztosan nem. Összecsapni nem akarjuk. Igazából akkor kellett volna felvenni az új lemezt, amikor a Radnóti-album készült. Mi ugyan produkáltunk egy másik lemezt, ami iszonyú sok munka volt, de ez persze a Napra-rajongókat nem érdekli. Ráadásul az élő műsorban sem látszik, hogy nem tétlenkedtünk, az úgy maradt a régi számokkal. Ezért is álltunk most neki ezerrel az új anyagnak. Szeretnénk, hogy már nyáron 4-5 új szám legyen a műsorban.”

A nyáron egyébként a Napra szinte minden fesztiválon fellép, így például a VOLT-on, a Kaláka Fesztiválon és a Szigeten. Úgy tűnik, kezd beindulni a zenekar nemzetközi karrierje is. Mennek többek között Németországba, Lengyelországba, Litvániába. Both szerint soha ennyit nem koncerteztek még, mint a következő hónapokban fognak. A Radnóti-estek sorozatának egyik kiemelkedő eseménye október 2-án a Művészetek Palotájában lesz.