“Pályafutásom véget ért, döntésem nem visszavonható” – mondta szerdán, azon a budapesti összejövetelen, melyen támogatóitól, edzőitől, sporttársaitól, illetve a sajtó munkatársaitól búcsúzott 23 év öttusázással eltöltött év lezárásaként. Hozzátette: az utóbbi években a sportban már nem érzett elég erős motivációt. – “Tovább kellett lépnem, és tovább is léptem.”
A 32 esztendős Balogh utánpótlássikereket követően a 90-es évek végén robbant be a nemzetközi felnőtt élmezőnybe, első átütő sikerét az 1999-es budapesti világbajnokságon érte el azzal, hogy egyéniben, csapatban és váltóban is aranyérmet szerzett. Ezután pár évig sorozatban szállította a kimagasló eredményeket: 2001-ben, Millfieldben kiélezett párharcban bizonyult megint csak a világ legjobbjának, éppen egy másik magyart, Horváth Viktort megelőzve, egy évvel korábban, Sydney-ben pedig az olimpiai dobogó második fokára állhatott fel, akárcsak néhány hónappal korábban, a pesarói vb-n.
Az olimpiai arany hiányzik a gyűjteményéből (MTI)
“Ebben az időszakban csak el kellett utaznom egy versenyre, és az sikerült. Aztán 2002-től éreztem, hogy kiégtem, motivációs gondjaim voltak, hat évet nehéz pszichés állapotban csináltam végig, az utolsó négy évben pedig csak az olimpia miatt küzdöttem” – foglalta össze pályafutását.
Az athéni játékokon nem sikerült dobogóra állnia, nyolcadik lett, Pekingben pedig egyáltalán nem jött ki neki a lépés, csupán a 26. helyen végzett, többek között azért, mert leesett a lóról, ami egyébként nagyon ritkán fordult elő vele.
Az összejövetelen jó néhányan felelevenítettek egy-egy hozzá kötődő történetet, a tapasztaltabbak igyekeztek útravalóval is szolgálni a civil életre. Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány a szakmánál maradva azt hangsúlyozta, hogy Baloghhoz foghatóan jó érzékű öttusalovas Magyarországon, de talán a nemzetközi mezőnyben sem volt még egy. Ezt azért tartotta fontosnak megjegyezni, mert a pekingi bukással, illetve a Sydney-ben szerzett ezüstéremmel kapcsolatban is az maradt meg az emberekben, hogy a lovaspályán olyasmi történt, aminek nem lett volna szabad megtörténnie.
A pekingi bukás (MTI)
Balogh Gábor 2006-ban, Budakalászon egyéni Európa-bajnoki címet szerzett, vagyis hazai közönség előtt még egyszer bizonyította, hogy a sportág legjobbjai közé tartozik.
Ő maga összességében kereknek és sikeresnek minősítette pályafutását, Pécsi Gábor korábbi szövetségi kapitány, volt főtitkár pedig – egy korábbi nyilatkozatra utalva, melyben Balogh azon kesergett, hogy rossz sportágat választott, s ha újrakezdhetné, másként csinálná – arról biztosította őt, hogy döntésével és az abból következő eredményes pályafutásával valamennyi jelenlévőnek befolyásolta az életét, mégpedig pozitívan.
