Élet-Stílus

Karón varjúval riasztanak Kecskeméten

admin
admin

2009. 03. 02. 15:09

Fényvisszaverő prizmákkal, karón varjúval és csókatelepekkel próbálják kicsalogatni a varjakat Kecskemét lakótelepeiről. A napokban eltávolított fészkeket a madarak újraépítik, a természetvédelmi szakemberek és a városvezetés most tartós, az állatokat kímélő módszert keres a távol tartásukra. Ha sikerül, magyar „szabadalom” születik.

Sok természetbarátot felháborított, amikor a közelmúltban tűzoltók vertek le több tucat vetésivarjú-fészket Kecskeméten, a Szécshenyi-lakótelep fáiról. Annál is inkább, mert a vetési varjú védett, léte elválaszthatatlan a kék vércsétől: 2009-ben ez a két faj lett az év madara.

Nincs helyük a lakótelepen

A fészekrombolás azonban a természetvédelmi hivatal engedélyével történt. A körülbelül 40-50 varjúfészek eltávolítására azért volt szükség, mert a lakókat zavarta a varjak által keltett zaj, a szemetelés és a madarak ürüléke. Az időpontot az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével természetvédelmi szakemberekkel történt egyeztetések alapján tűzték ki – közölte a FigyelőNettel Iványosi Szabó András, Kecskemét alpolgármestere.

(MTI)

(MTI)

A varjak lakott területre történő beköltözése több éve visszatérő probléma, ám megoldására mindeddig nem készült hosszú távú terv. A fészkek eltávolítása külön költséget nem igényelt – áll a közleményben.

A kilakoltatás nem megoldás

A Magyar Madártani Egyesület (MME) szerint bár a vetési varjak fészektelepe akár az adott település színfoltja is lehetne, a közelben lakóknak okozott számtalan kellemetlenség miatt nem csoda, ha esetenként elfogy a türelem. A kecskeméti református temető fáiról 2007 tavaszán kezdődött a varjak kilakoltatása, ami csupán azt eredményezte, hogy egyetlen nagy telep helyett most már városszerte elszórtan, több kisebb telepen költenek – és piszkolnak – a madarak, de eszük ágában sincs a települést elhagyni.

A probléma nem ismeretlen a természetvédelmi szakemberek előtt sem. A kecskeméti eset annyiban egyedi, hogy a helyi önkormányzat az érintett lakók rendkívül erős nyomására és megnyugtatására kénytelen volt – jobb meggyőződése ellenére – azonnali lépést tenni – írja a madártani egyesület.

Vetési varjú (MME/Lóki Csaba)

Vetési varjú (MME/Lóki Csaba)

A „kilakoltatással azonban a probléma nem szűnt meg, sőt. Arra kell számítanunk, hogy a madarak hamarosan megkezdődő költési szezonjukban a néhányszáz méteres körzeten belül alkalmas helyen új fészkeket építenek, s ezzel tovább aprózódik a városi állomány; az sem lehetetlen, hogy kicsit arrébb alakul ki egy újabb nagy telep. A szakemberek régóta és folyamatosan keresik a megoldást, hogy a varjútelepek a város szélén vagy olyan helyen jöjjenek létre, ahol a városlakókat már nem zavarják.

A varjak ismerete hozza a megoldást

A városi varjak tartós távol tartására jól bevált eszköz vagy stratégia nem létezik, még sehol nem próbálkoztak ilyennel. A kecskeméti helyzet megoldása érdekében magyar szakembereknek kell kikísérletezniük a hatékony, a madarakat is kímélő módszert – tudta meg a FigyelőNet Solt Szabolcstól, az MME Kékvércse-védelmi LIFE-programjának szakértőjétől. A megoldást mindenképpen az állat biológiájából, viselkedéséből kiindulva kell megtalálni, jelenleg három módszer kombinált alkalmazását tervezik a szakemberek.

Az egyik az úgynevezett madárriasztó eszköz, a Firefly felszerelése, ami egy tenyérnyi lap két oldalára erősített két, különböző színű prizmából áll, amit a szél forgat. Az ember szemének teljesen közömbös narancs és neonzöld fényvisszaverők „villódzása” olyannyira irritálja a madarak szemét, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint 20 méteres körzetben elkerülik.

Tartanak a halottól

Műanyagba öntve hasznos a lakótelepen - távol tartja a galambokat

Műanyagba öntve hasznos a lakótelepen – távol tartja a galambokat

A másik módszer a mezőgazdaságban hosszú ideig alkalmazott „karón varjú” modern formája, az elhullott varjakból készített preparátum. Az intelligens, közösségben élő madarakra komoly hatást tesz halott társuk látványa, „úgy gondolják”, jobb elkerülni azt a környéket, ahol egyikük már pórul járt – mondja a vetési varjak szakértője.

A harmadik lehetőség amit kipróbálnak, az a varjak “elcsábítása”. A madarászok műfészkekkel csókákat csalogatnak a város környékére, vagy olyan városi területekre, ahol a madarak nem zavarják az embert: a szakemberek azt várják, hogy a csókákat rövidesen a varjak is követik majd, miként ez természetes körülmények között sok esetben működik.

Még a fentiek együttes alkalmazása sem biztos, hogy sikerrel jár majd: ha az eszközök nem válnak be, a szakemberek tovább kísérleteznek – emeli ki Solt Szabolcs. Az akciót előre láthatóan jövő héten kezdik meg, ekkor derülhet ki ugyanis, hogy a Széchenyi telepről „elűzött” állatok hol szándékoznak ismét megtelepedni.

A helyzet megoldásán a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai saját projektekben és együtt is dolgoznak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.