Baán László, a múzeum főigazgatója elmondta, a jelentős, de hazánkban kevésbé ismert festő munkásságának szentelt kiállítással az intézmény fontos adósságot törleszt. A tárlat a Szépművészeti számára készült a Musée d’Orsay egy képe mellett a párizsi Gustave Moreau Múzeum anyagából, ilyen formában sehol máshol nem lesz látható – hangsúlyozta.
Marie-Cécile Forest, a Moreau életművének jelentős részét őrző múzeum vezetője hozzátette: több mint 160 alkotást kölcsönöztek a budapesti kiállításhoz, köztük a festő több főművét. Elmondása szerint a tárlatot a Moreau-t foglalkoztató mitológiai és bibliai alakok – Herkules, Léda, Prométheusz, Jupiter, Orpheusz, Salome és az Egyszarvú – köré építették fel, a főművek mellé tanulmányokat, kompozíciós vázlatokat, akvarelleket és rajzokat válogatva, így a látogatónak lehetősége nyílik a festő által alkalmazott technikák megfigyelésére is.
A kiállítást anyagilag is támogató budapesti Francia Intézet kulturális attaséja, Jerome Bloch megjegyezte: a magyarországi tárlat sikeresen idézi fel a Gustave Moreau Múzeum hangulatát. A magyar látogatónak azért is különleges élményt nyújthat a kiállítás, mert Budapest építészetében is visszatükröződnek a szimbolista elemek, a mitológiai alakok – tette hozzá.
Más szempontból hangsúlyozta a tárlat jelentőségét a főszponzor BNP Paribas Bank Magyarország vezérigazgatója, Francois Regnier: a Mítoszok földje egy olyan festő életművét mutatja be, aki eddig a térségben nem volt eléggé ismert, és Közép-Európában még soha nem szenteltek neki kiállítást.
A tárlat kurátora, Tóth Ferenc szerint a Szépművészeti Múzeum kiállítása a bemutatott nagyszámú alkotás segítségével Moreau egész munkásságát áttekinti, ezzel várhatóan még a hozzáértőknek is meglepetést fog okozni. A festő késői korszakában alkotott képek a hatvanas évekig ismeretlenek voltak, ezeket a nagyközönség még ma is kevéssé fedezte fel – hangsúlyozta a művészettörténész, hozzátéve: Budapestre néhány olyan rajz, sőt festmény is érkezett, amelyek még soha sehol nem voltak kiállítva, és olyan művek is, amelyeket állapotuk miatt most mutatnak be utoljára nyilvánosan.
Tóth Ferenc felhívta a figyelmet a kiállítás nyitóművére, Az emberiség története című, 10 kis táblaképből álló poliptichonra, Moreau egyetlen olajjal festett önarcképére, illetve olyan híres főművekre is, mint az Oidipusz és a Szphinx, az Orpheusz vagy a Prométheusz. Mint hozzátette, a látogató már a Herkules-témát bemutató teremben meggyőződhet Moreau fantasztikus rajztechnikájáról, de nyomon követheti a festő kései korszakainak bátor kísérletezését is, amely elvezet a mai értelemben vett absztrakt alkotásokig.
Gazdag, orientális ornamentikájú rajzai mellett a híres “Tetovált Salome”, illetve az Egyszarvú-témát folytató Perzsa költő című képei a festő keleti érdeklődéséről árulkodnak. A Lédáról vagy Prométheuszról festett képek köré berendezett termek végigvezetnek Moreau munkamódszerén a kezdeti kis rajzoktól az akvarell-tanulmányokon át a készülő festménnyel megegyező méretű részletes kompozíciós vázlatokig, bemutatva a főműveket, az olajfestményeket is – szólt a tárlatról Tóth Ferenc.
A Mítoszok földje című kiállítás május 3-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.
