A közelmúltban két tanulmány is napvilágot látott, amely szerint a fogságban tartott elefántok komoly egészségügyi problémákkal küzdenek és sokkal fiatalabban pusztulnak el, mint vadon élő társaik. Az állatkerti példányok élettartama kevesebb, mint fele az Afrikában és Ázsiában szabadon élő egyedeknek, annak ellenére, hogy gondjukat viselik és nincsenek kitéve a ragadozók támadásainak. Brit állatvédők ezért azt szorgalmazzák, hogy az állatkertek ne tartsanak elefántokat.
A korai elhalálozások legfőbb oka az elhízás, mivel – bár jól táplálják őket – a kis élettér kevés mozgásra ad számukra lehetőséget. Emellett attól a magas stressz-szinttől is szenvednek, amelyet az egyik állatkertből a másikba való szállítás okoz, valamint az, hogy a kicsinyeket elválasztják anyjuktól.
Jambo a fajmegőrzési program “része” – Spanyolországban (MTI)
Kétszer tovább él a munkára fogott állat
Ros Clubb, az Angol Királyi Állatvédő Egyesület (RSPCA) vadállatokkal foglalkozó tudományos szakértője elemezte 786 darab, az európai állatkertekben 1960 és 2005 között tartott ázsiai és afrikai nőstényelefánt adatait. A fogvatarott ázsiai állatok élettartamát egy burmai fakitermelő vállalat munkára fogott elefántjaival, az afrikai elefántokat pedig a kenyai Amboseli nemzeti park állataival hasonlította össze.
A vizsgálat kimutatta, hogy a fogságban született ázsiai elefántok jellemzően 18,9 évig, míg a munkára fogott burmai állatok 41,7 évig élnek, emellett az állatkerti elsőszülött egyedek 58, míg a fakitermelők állatainak 17 százaléka pusztul el egyéves kora előtt. Az afrikai elefántok élettartama fogságban 16,9 év, szabadon 35,9 év volt. Ám ha nem vesszük számításba az emberek által levadászott példányokat, a nemzeti parkokban élő állatok jellemző élettartama elérheti akár az 56 évet is, amely több mint háromszorosa fogságban nevelt társaikénak.
Állatkertből a szabadba
Egy másik jelentés a brit DEFRA, vagyis a környezetvédelemmel, mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó minisztérium megrendelésére készült, mely az Egyesült Királyság 13 állatkertjében élő 77 elefántot vizsgálta. A beszámoló szerint az állatok a zárt, fedett térben töltik idejük 83 százalékát, 71 példányt túlsúlyosnak találtak, és csupán 11 elefánt volt képes normálisan járni. Gyakran halljuk, hogy az állatkertek létfontosságú szerepet játszanak az elefántok fennmaradásában, de ez nyilvánvalóan nem így van – tette hozzá Rob Atkinson, az RSPCA vadvédelmi főmunkatársa.
Elefántrezervátum lakói Thaiföldön (MTI)
A tények azt mutatják, hogy az európai állatkertekben tartott elefántok fiatalon halnak meg, a fogságban született ázsiai elefántoknak kevés esélyük van a túlélésre. Az állatfaj megőrzését célzó programnak át kellene tennie a hangsúlyt a természetes környezetben való munkára ahelyett, hogy az elefántokra egy rövid és egészségtelen életet kényszerítene egy állatkertben.
A kutatók arra is rámutattak, hogy az állatkerti példányok mozgástere hatvanad-század része annak a területnek, amennyit az ormányosok természetes körülmények között használnának. A fogságban nevelt állatokat ezenkívül a korai elhullás, a tuberkulózis, a herpesz és a lesántulás veszélye fenyegeti. Az RSPCA az Egyesület Királyságban azonnali változtatásra szólított fel: meg kell szünteni további elefántok befogadását az állatkertekbe valamint a fogságban történő szaporítást. Emellett a jelenlegi állatkerti példányok számára jobb életkörülményeket kell biztosítani.
Budapest elefántjai
Helle és Zitta, a Fővárosi Állat- és Növénykert két ázsiai nőstényelefántja Hollandiából került Budapestre. Körülbelül negyvenévesek lehetnek – Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője szerint nem lehet megállapítani pontos életkorukat –, várható élettartamuk hatvan-hetven év. Zitta testalkata megfelelőnek tűnik, ám Helle ránézésre jócskán túlsúlyos; a szóvivő a látogatók felelőtlen etetési vágyának tulajdonítja a súlyfelesleget, és állatok esetében amúgy is relatívnak tartja az ideális testtömeg megítélését.
Budapesti ormányosok (MTI)
A két elefánt a téli időszakban 188 négyzetméternyi területen mozoghat az elefántházban, jó idő esetén napi két-három órára a kifutóra is kiengedik őket. Jövőre új, 400 négyzetméteres, medencével ellátott elefántházba költöznek. Nyári időszakban néha az éjszakákat is szabadon töltik; a kifutó alapterülete egyébként 2100 négyzetméter, és itt is található egy hűsölésre szolgáló medence.
