Élet-Stílus

A válság nyertese a könyvtár lehet

Az életszínvonal csökkenésével egyre többen kénytelenek lemondani a moziról, színházról, koncertekről. Egy szűk elit ugyanakkor továbbra is fenntartja az elitkultúra intézményeit. A válságban megnőhet az olvasás és a vidéki fesztiválok szerepe.

Szabadidős tevékenységekre és kulturális kiadásokra 2000-ben a családok a költségvetésük alig több mint 7, 2005-ben már 8,5 százalékát fordították. A többek közt színház-, mozi-, koncertjegyek valamint könyvek, újságok vásárlására fordított összegek egyre emelkedő trendje 2006-ban megtorpant, és 8,3 százalékra csökkent.

A kiadásainkkal párhuzamosan a legtöbb kulturális intézmény látogatottsága is nőtt 2005-ig. Egyre többen jártak színházba, múzeumokba, könyvtárakba, könyvesboltba, moziba, könnyűzenei koncertekre, művelődési házakba. Tavaly és tavalyelőtt azonban szinte minden területen visszaesést mért a KSH.

Többen fognak olvasni?

Többen fognak olvasni? (fotó:mti)

A pénzügyi válság miatti életszínvonal-csökkenés okán valószínűleg kénytelenek leszünk a jövő évi családi büdzsét is újraírni, ennek pedig félő, hogy megint a kulturális és rekreációs kiadások lesznek az áldozatai.

Első a has, aztán a kultúra

Az MTA Szociológiai Intézetének kutatása szerint összességében a kultúrára és szórakozásra fordított kiadások nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg az otthon (CD-k, DVD-k, újságok, könyvek), illetve az azon kívül (színház, mozi, koncertek, szórakozóhelyek) elköltött forintok között. Otthonon kívüli evésre-ivásra egyébként többet fordítanak az emberek, mint a kulturálódásra.

Talán nem meglepő, hogy a társadalom magas státuszú, iskolázott, jó jövedelmi helyzetű rétegei vesznek részt legnagyobb arányban a különböző kulturális tevékenységekben is. Akik kulturálisan aktívak, azok egyéb szabadidős és rekreációs tevékenységet is a többieknél nagyobb arányban végeznek: többen sportolnak, kirándulnak, végeznek maguk is valamilyen művészeti tevékenységet, többen tanulnak nyelveket, többen interneteznek, de a vendéglők, „pubok”, sörözők, borozók, kávézók közönsége között is nagyobb arányban találhatók meg.

A színház nincs veszélyben

A Pécsi Tudományegyetem docense szerint ez a kulturális elit nem mond le a kultúrafogyasztásának eddigi színvonaláról. Sári Mihály, a Kultúratudományi Intézet vezetője a FigyelőNet kérdésére leszögezte, hogy a rendszeresen színházba, hangversenyekre, operába járók nagy része valószínűleg továbbra is megengedheti majd magának a belépők árát. Így az e területen működő intézmények kevésbé fogják megérezni a családok takarékossági intézkedéseit, mint például a könyvpiac, vagy a mozik.

Az operát nem fojtja meg a válság (fotó: mti)

Az operát nem fojtja meg a válság (fotó: mti)

Tibori Tímea szociológus ezt a vélekedést azzal árnyalja, hogy a színházak, a hangversenytermek ma állami támogatások és pályázatok segítségével tudnak csak fennmaradni. Ha ezek megszűnnek, akkor elképzelhető, hogy az ugrásszerűen megemelkedő jegyárak elriasztják még a jómódú közönséget is.

A könyvpiac megsínyli a válságot

A válság biztosan eléri a vásárlók oldaláról (is) a könyvpiacot. Tibori leszögezi, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére eddig nem csökkent, sőt emelkedett az olvasásra fordított idő Magyarországon. Ha az emberek kénytelenek lesznek többet otthon ülni, – mert nincs munkahelyük vagy mert nincs pénzük kimozdulni -, akkor még az is elképzelhető, hogy tovább emelkedik az olvasására fordított idő. Már most is érzékelhető tendencia azonban, hogy egyre többen járnak könyvtárba, a drága könyvekre az olvasók válasza az volt, hogy nem vásárolnak, hanem kölcsönöznek könyvet. Az olvasás már csak azért is nőni fog – tette hozzá Tibori Tímea – mert az elbocsátások miatt sokan újra tanulni fognak, ahhoz pedig, minimum szakkönyveket kell olvasni.

A falunapok szerepe erősödhet (fotó: mti)

A falunapok szerepe erősödhet (fotó: mti)

A könyvpiac már csak azért is megsínyli az életszínvonal átlagos csökkenését, mert a súlyosan visszaeső vásárlóerejű réteg tartja fenn a piac az egyik legnagyobb szegmensét, a populáris művek tömeges megjelentetését. Várhatóan erről e réteg kénytelen lesz lemondani. A néhány százezres elit nem tudja ellensúlyozni azt a veszteséget.

A mozik bizakodhatnak

A moziba járók száma folyamatosan csökkent eddig is Magyarországon. Míg az ezredfordulón a 372 ezer előadásnak több mint 14 millió látogatója volt, addig 2006-ban 11,6 millió jegyet adtak el. A mozitermek száma 2000 és 2006 között 157-tel lett kevesebb, hazánkban 2006-ban 407 termet tartottak nyilván. Egyedül Budapesten emelkedett valamelyest a termek száma, a községekben drasztikusan –143-ról 26-ra – csökkent.

A heterogén közönséget vonzó multiplexek jegyárait valószínűleg a jövőben nem mindenki tudja majd kifizetni, így a látogatószám ezek esetében csökkenhet. Az artmozikat viszont – a színházakhoz hasonlóan – eddig az állami és pályázati támogatások tartották életben. Igényes közönségük továbbra is kitart majd mellettük mindaddig, amíg a támogatások esetleges elmaradása miatt a jegyárak az egekbe nem szöknek. Főleg a kis kamaratermek vannak veszélyben, ahol már néhány néző elmaradása is gazdaságtalanná teszi a filmvetítéseket.

Kutatásra már most nincs pénz

A szakemberek egyöntetű véleménye az, hogy tovább nyílik majd a kulturális olló a többség és a kulturális elit között. Ez utóbbiak továbbra is járnak színházba, moziba, míg legtöbben kénytelenek erről egyre inkább lemondani. Másrészt tovább mélyül a szakadék a városok és a falvak között is e téren. Vidékről kevésbé fognak bejárni az emberek egy-egy előadás kedvéért a városba, fővárosba. Ezzel párhuzamosan egyedüli lehetőségként megnő a helyi rendezvények – falunapok, fesztiválok – szerepe a községek életében.

Egy biztos, sokat nem fogunk megtudni a kultúrafogyasztási szokások változásairól, mert az erre irányuló kutatásokra, már most látszik, nem lesz pénz – mondja Tibori Tímea.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik