A svéd királyi akadémia indoklásában „új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának” nevezte a 68 éves írót, a Terra Amata szerzőjét.
A Wikipedia szerint Le Clézio irodalmi munkássága két részre oszlik. Az első, az 1963-tól 1975-ig tartó időszakot az író a nyelv és az írás formai kísérletezésének szánta, ahogyan kortársai, Georges Perec vagy Michel Butor. Ekkor az irodalom újítójának, lázadójának tartották, ahogyan Michel Foucault és Gilles Deleuze-t.
Az 1970-es évek végén Le Clézio stílusa drasztikus változáson ment keresztül. Abbahagyta a kísérletezgetést. Regényeinek hangvétele kevésbé gyötrő, ahogyan a gyermekkoráról és a kamaszkoráról írt. A nagyközönség pedig egyre inkább vevő lett a műveire.
Magyarországon a Körforgás című műve jelent meg, amelyről azt írta: „Nem a Paradicsom veszett el, hanem a körben forgó idő. Az ötvenes-hatvanas évek Nizzája tökéletesen alkalmas volt rá, hogy ott ábrándozhassak kissé kétségbeesetten az őseim otthonául szolgáló Mauritius-szigetről.”
Bejött a papírforma
Az idén is olyan szerzők neve merül fel leggyakrabban, akiket már évek óta a kitüntetés várományosai között tartanak számon. Az irodalmi fórumok évek óta esélyesnek vélik Adunist (Ali Ahmad Said Asbar szíriai költő), Tomas Tranströmert (svéd író, költő, fordító) és Bob Dylant, de szokás szerint Umberto Eco, Salman Rushdie, Murakami Haruki, Philip Roth, Milan Kundera, Amos Oz, Les Murray és Ko Un neve is a lehetséges díjazottak között.
Mindemellett a Landbrokers fogadóoldal toplistáját elég jó eséllyel (kettő az egyhez oddsszal) vezette szerdán délután Jean-Marie Gustave Le Clezio, őt Claudio Magris (5/1), Adunis (6/1), és az izraeli Amos Oz (8/1) követi. A fogadóoldal esélyt ad az amerikai íróknak is: Joyce Carol Oates (8/1), Philip Roth (8/1), Don DeLillo (9/1) előkelő helyen szerepel a listán.
Magyar díjas is van
Az 1895-ben alapított, majd első ízben 1901-ben adományozott Nobel-díjak sorában az irodalmit azoknak ítélik oda, akik kiemelkedőt alkottak az irodalom terén. A kitüntetést 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között nem osztották ki.
Kétszer az is előfordult, hogy a díjazottak visszautasították az elismerést. Borisz Paszternak szovjet-orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben pedig Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pacifizmusával nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj átvételét.
2002-ben Kertész Imre vehette át az irodalmi Nobel-díjat a Sorstalanság című regényéért. Tavaly nagy meglepetést okozott a svéd királyi akadémia azzal, hogy Doris Lessing brit írónőt részesítette irodalmi Nobel-díjban.
