Csak szóbeli jelzés érkezett a MOB-hoz
Ahogy arról a lapunk is beszámolt, a női kézilabda-elödöntő előtt kisebb dulakodás volt a bejáratnál, amikor a magyarok be akartak jutni a sporteseményre. Lapunk kérdésére Csurka Gergely, a MOB szóvivője akkor azt mondta, hogy semmiféle hivatalos jelzés nem érkezett a szervezőktől, hétfőn azonban az MTI-nek így nyilatkozott: “Egyszer, még a magyar-orosz női kézilabda-elődöntő kapcsán jeleztek a MOB felé, hogy sokan belépő nélkül mentek be. Azóta semmilyen jelzés, illetve megrovás nem jött, így ezt nem lehet sportdiplomáciai fiaskónak tartani” – fogalmazott Csurka Gergely.
“Nem a MOB szedi a jegyeket. A szervezők felelőssége, hogy miként akadályozzák meg, hogy belépő nélkül bárki bemehessen. Megjegyezném, hogy a jegy nélküli magyar szurkolók senkitől nem vettek el helyet, csak az üres helyeket foglalták el. Tulajdonképpen így fordulhatott elő, hogy hazai pályán vívtuk meg a férfi vízilabda-döntőt.”
Megint lőtték a felhőket
Esőfelhő-oszlató rakétákat vetettek be Pekingben, hogy az olimpia záróünnepségét ne zavarja meg az időjárás. Az illetékesek hétfőn hozták nyilvánosságra, hogy nyolc repülőgépből összesen 241 rakétát lőttek ki. A játékok megnyitója előtt több mint ezer rakétát vetettek be hasonlóképpen, hogy ne legyen égi áldás.
A záróünnepség képei (Galéria)
A cenzúra olimpiája
A Német Újságíró Szövetség (DJV) élesen kritizálta a sajtó munkakörülményeit a pekingi olimpián. “Ez volt a cenzúra olimpiája, melyen korlátozták a sajtószabadságot, ahol lehetett, megnehezítették a játékokról beszámoló 25 ezer tudósító munkáját” – mondta Michael Konken, a DJV elnöke. “Kínából nem lehetett zavartalanul, kritikusan beszámolni.”
Konken a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) tette felelőssé a média munkakörülményeiért. “Ijesztő volt látni azt a közönyt, amellyel a NOB illetékesei elengedték a fülük mellett a nemzetközi sajtó kritikáit a kínai hatóságok megszorítási kísérleteivel szemben.”
Szabadlábon a külföldiek
A kínai rendőrség az olimpia alatt legalább tíz külföldit – köztük nyolc amerikai, egy brit és egy német állampolgárt – vett őrizetbe és ítélt tíznapos elzárásra, mert tiltakozó megmozdulásokat tartottak többek között a Tibetben tapasztalható, sokak szerint erőszakos kínai uralom és az emberi jogok kínai helyzete miatt. Őket a záróünnepség előtti bejelentés szerint szabadon engedtek a kínai hatóságok.
